Lemez

Ütemre mozdulnak

Dokkerman & The Turkeying Fellaz: Illegal Move; DJ Vadim & Sena: Grow Slow

  • - minek -
  • 2015. augusztus 30.

Zene

Lenyűgözően egzotikus vállalkozás: egy kilenctagú magyar funk/soul nagyzenekar, amely visszanyúl a hatvanas, hetvenes évek fekete zenéihez. Az ötlet elsőre talán nem tűnik forradalminak, de a megvalósítás magabiztos profizmusa és a beleérző hitelesség meg fogja győzni a hallgatót.

A ritmusszekció olyan feszes, mint egy forrónadrág, a fúvósok játékából csak úgy dől a dög, a zenekarvezető Michelberger Tamás (ő Dokkerman) pedig billentyűkön nyomja a jobbnál jobb témákat – és akkor még nem is szóltunk arról, hogy akad egy remek, a műfajhoz illő (finoman smirglis, fekete) hanggal megáldott énekesük is Hoffer Gábor (The Flame) személyében. Zeneileg pedig igen gazdag hagyatékot vállalt fel a zenekar: a hatvanas évek telivér soul, rhythm & blues hangzása és nyers, kora hetvenes pedigréjű ősfunk társul a klasszikus idők (egykoron például a Cramps által revitalizált) garázs- és szörfrockjával. Ehhez jön még egy adag latin funk stich (Antilope, La Casa En Llamas) és sok-sok gusztusos afrobeat íz (pl. Mango Season), ami együtt már tényleg ínycsiklandozó. A lemez pedig ez esetben szinte a fülünknél fogva rángat a koncertre: ezt a formációt látni kell élőben, a színpadon is!

Másik lemezünk főhőseinek, Senának és az egykor még a Ninja Tune kiadó környékéről induló ütemkovács DJ Vadimnak az ismeretsége pont tíz­éves: azóta a magyar-ghánai énekesnő rendszeresen szerepelt a londoni producer lemezein, most pedig egy teljes mértékben közös lemezt készítettek. Az együttműködés sarokpontja természetesen Sena nagyon erős, mégis hajlékony énekhangja, ami néhány strófán belül képes egyszerre felidézni az afrobeat, a jamaicai-karibi zene, a soul és a hiphop univerzumát, ahogy a markáns vokál gyorsan vált énekbeszédbe vagy vissza. Virtuóz zenekészítő legyen a talpán, aki ezt a benne rejlő, teremtő változékonyságot le tudja követni – és becsületére legyen mondva, Vadim többnyire megoldja a feladatot. A műfaji sokszínűséggel nem is lesz gond: már az első négy szám is sorra építkezik a jamaicai/reggae­hagyományból, a nyugati elektropopból (a Day by Dayről még Roisín Murphy is eszünkbe juthat), a hiphopból, funkból és afrosoulból. A címet idéző, lassú lépésekben bontakozik ki a lemez, néha kellemes meglepetésekkel, kis, fület simogató nüanszokkal megbolondítva – amire példa a szinte grime-szerűen lüktető zárószám (Give More, Syross The Virus vendégtoastolásával). Kellemes, bólogatásra serkentő, igaz, zömmel kockázatkerülő riddimek, ismerős zenei fordulatok sorjáznak: egy befutott downtempo-producer a fülünk hallatára rázza ki a kisujjából a témákat – Sena hangja pedig így is, úgy is elviszi a produkciót.

Tramp Records/Deep Distribution, 2015; BBE/
Deep Distribustion, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.