Kultúra

Mit ér a dzsessz, ha magyar? Miben nyújt mást, mint a többi nemzet dzsesszkultúrája, és miből kap kevesebbet? A magyar dzsessz történetét megíró szerzővel a műfaj honi születéséről és sajátságairól beszélgettünk.

A tömegtársadalmakban a nagy, közös problémákra egy sikeres film, musical, regény olykor hamarabb hívja fel a figyelmet, mint száz rádió- vagy tévéműsor, ezer szakszerű ismeretterjesztő előadás.

Az egyik legnagyobb barokk hegedűst gyakran láthatjuk Budapesten: Vashegyi Györgynek sikerült rendszeressé tennie Simon Standage koncertmesteri működését az Orfeo zenekarnál. Ez nagyon sok mesterkurzussal felér, amire a jelenleg forráshiány miatt tetszhalott zeneakadémiai régizene-tanszék már nem tudja meghívni.

Bátor és üdvözlendő vállalkozás Jávorszky Bélától, hogy 15 évvel a legutóbbi ilyen próbálkozás után átfogó, és végre egyszer a jelenig kifutó magyar dzsessz­történetet írt.

Bp. Szabó György grafikus a Strand, az Electro Petting és BP.Service zenekarok tagja volt, 1996 óta Los Angelesben él családjával. Hamarosan kiadja impozáns plakátgyűjteményét, ezektől jutottunk el a durva sztorikhoz. Interjú.

A Huffington Post létrehozásával, felfuttatásával, majd eladásával az új média egyik világméretű sikersztoriját tudhatja magáénak. A görög-amerikai médiamogul legutóbb életmódguruként tűnt fel: tavaly megjelent könyvében a munkahelyi túlhajszoltság, a kiégés szindróma ellen veszi fel a küzdelmet.

Tájrendező, lovastanár, elmélkedő vidékre költöző, miközben a fővárosi under­ground egyik fő melankolikusa, jelenleg a Kistehén zenekar élén. Két szuperprodukció, a slágeralapú Budapest Bár és a kortárs költészetet népszerűsítő Rájátszás is foglalkoztatja. Szomjas nők címmel jött ki a Kistehén új lemeze tavaly november végén, és úgy tűnik, hogy az idei könyvhétre megjelenik az első termé­szetírói novelláskötete. Szóval volt ürügy a beszélgetésre.

Pedig csak filmeket csinál. Most például az Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről címűt. A svéd, aki nem szereti az ABBA-t és vén szamárnak nézi Bergmant.

Van abban valami félelmetes, ha az ember csak úgy, fél füllel, vacsorakészítés közben kapja el a Hősök naptára című mini sorozat éppen aktuális részét. A vicces nevű Zrínyi Miklós Nonprofit Kft. készítésében napi két percben jelentkező program szinte észrevétlenül lapul meg a sporthírek és az esti vitaműsor közötti senkiföldjén.

Az olasz rendezőnő tavaly leakasztott egy cannes-i nagydíjat a Csodákért. Művész-méhész filmjében Monica Bellucci is feltűnik. Megkérdeztük, hogy került Monica a méhek közé.