magyarnarancs.hu: Jó galambként szemlélődni?
Roy Andersson: Egészen kiváló! Madártávlatból jobban rálátok a dolgokra. Nem volt nehezemre a galambbá válás. Művészettörténetileg persze nagyon is konkrét madarakról beszélünk: a nagy flamand festő, Bruegel festménye, a Vadászok a hóban madarai ihlettek meg. Mielőtt még rám szólna: igen, tudom, nem galambok, hanem hollók szerepelnek a képen. Madár madár. Meg aztán a galamb mégiscsak békésebb szerzet mint a holló.
| ||
magyarnarancs.hu: Gyakorló reklámfilmrendező. Jól bírja a megbízókkal való huzavonát?
RA: Nem esik nehezemre. Ha a reklám hatására fogy a termék, mindenki boldog. Ezt a boldogságot hajszolja mindenki ebben a műfajban. Igen egyszerű képlet, és én ezt, mint lelkiismeretes reklámfilmes, szem előtt is tartom. Egyébként majdnem minden esetben szabad kezet kapok rendezőként. Ismernek, ismerik a munkáimat, megbíznak bennem. Nem kell attól tartaniuk, hogy elkezdek feleslegesen művészkedni. Engem sem ejtettek a fejemre, fontos, hogy legközelebb is velem dolgoztassanak. Én, kérem, egy felelősségtudó reklámkészítő vagyok!
| ||
magyarnarancs.hu: Megnéztem a YouTube-on néhány régi reklámját. A skandináv humor szép példája, ahogy egy biztosítótársaság reklámspotjaiban egymást érik a burleszkszerű balesetek. Van, aki folyóba zuhan, van, aki horgászás közben, a jeges tóba. Ezek a saját fejéből pattantak ki?
RA: A biztosító hozta az ötletet, de az én kezem alatt teljesedett ki mindkét vizes baleset. Általában ez van: ők hozzák az ötletkezdeményt, aztán jövök én és formát adok az embriónak.
magyarnarancs.hu: Melyik reklámját tartja filmes szempontból a legtöbbre?
RA: Elmondom a sztoriját, jó? Képzeljen el egy fiút, aki már benne van a korban, de még mindig a szüleivel él. Épp a negyvenedik születésnapját ünneplik. A túlkoros gyermek egy járókában üldögél, miközben a szülei egy svéd szülinapi dalt énekelnek neki. A negyvenes gyerekből egyszer csak kitör, hogy nem, ezt így nem bírja tovább! A szülei korholni kezdik, mint egy kisfiút, hogy már megint mi baja van. Valamilyen lakásvásárlási konstrukciót népszerűsítettünk fiatalok számára. Nagy siker volt, tódult a megszeppent ifjúság: nem akartak a járókába szorult fiatalember sorsára jutni.
| ||
magyarnarancs.hu: A filmjeit teljes egészében a saját stúdiójában forgatja. Mikor járt utoljára a szabadban forgatni?
RA: Idejét se tudom, mikor jártam odakint. Ha tehetem, messze elkerülöm a külső helyszíneket. Van egy jelenet az új filmben; XII. Károly betér egy ivóba ásványvízért, miközben kint vonul a büszke serege, majd visszavonulóban is betér ugyanoda, miután jól megverték az orosz fronton. Ezúttal a toalettet szeretné használni.A serege sem olyan lelkes immár. Ezt a két jelenetet Károlyostul, seregestül két hónap volt felvenni. Mindent a stúdiómban építettünk fel. Ennyi idő alatt akár egy teljes filmet le lehet forgatni.
magyarnarancs.hu: Mennyi reklámfilmet kellett letudnia, hogy finanszírozni tudja az új játékfilmjét?
RA: Legalább negyvenet. Persze egy csomó európai pénz is van a filmben, szépen kaptam támogatást innen-onnan, de a saját pénzem is benne fekszik, hiszen a saját stúdiómat, a saját felszerelésemet használom.
| ||
magyarnarancs.hu: Lépten-nyomon lebergmanozzák; „Roy Andersson a szatíra Bergmanja” és így tovább. Találkozott Bergmannal?
RA: Ó, nagyon is találkoztam vele. Én diák voltam, ő a filmiskola prominens alakja. Fő-fő tanfelügyelő vagy valami hasonló rangban volt. Ő volt a hatalom. Ki nem állhatta, hogy politizálunk a filmjeinkkel. Kétszer is magához hívatott, kétszer is a színe elé kellett járulnom. Dúlt a vietnami háború, amit mi, fiatalok, hevesen elleneztünk, borzalmas igazságtalanságnak tartottuk, és ennek a véleményünknek hangot is adtunk a dokumentumfilmjeinkkel. Gondolhatja, mit szólt Bergman, aki nagyon is jobboldali érzelmű volt. Nem volt az ínyére, hogy ezek a suhancok, vagyis mi, politikai aktivitást fejtünk ki az iskolája falai közt. Szóval, magához hívatott és megfenyegetett, hogy ha nem hagyok fel ezekkel a balos dolgaimmal, gondoskodik róla, hogy soha ne készíthessek játékfilmet. Nyilván azt hitte, hogy kellő hatása lesz a figyelmeztetésének, de én egyáltalán nem ijedtem meg tőle, nem voltam hajlandó behódolni. Inkább sajnáltam őt: szegény ember - gondoltam – mennyi butaságot hord össze. Fiatal voltam, tele önbizalommal.
| ||
magyarnarancs.hu: Lars von Trier viszont nagyon is félt öntől – legalábbis dán kollégája ezt nyilatkozta valahol.
RA: Így igaz, én is olvastam. Azt nyilatkozta, hogy a rendezők közül csakis tőlem fél.
magyarnarancs.hu: Lars von Trier nem az a félős fajta. Mivel érdemelte ki Trier félelmét?
RA: Csakis a filmjeimmel. Versenyben voltunk Cannes-ban; ő azzal a filmjével, amiben Björk játszott (Táncos a sötétben – a szerk.), én meg a Dalok a második emeletről című filmemmel. Azt hiszem, Lars von Trier (interjúnk vele itt) és a producere látták a filmemet és megijedtek: látták, hogy veszélyes ellenféllel van dolguk. Jó okuk volt a félelemre, mert a Dalok a második emeletről könnyedén győzhetett volna (végül Trier nyerte a fődíjat, Andersson meg a zsűri díját – a szerk.)
magyarnarancs.hu: Előző filmjének az ABBA egykori tagja, Benny Andersson volt a zeneszerzője. Ennyire bírja az ABBA-t?
RA: Közös filmes ismerősökön keresztül jutottam el Benny Anderssonhoz. Ismertem a filmzeneszerzői munkásságát, gondoltam, hátha elvállalja a Te, aki élsz zenéjét. Kicsit hezitált, mert túl lehangolónak találta, amit mutattam neki a filmből, de végül elvállalta. Sosem voltam ABBA-rajongó, sosem állt közel hozzám a zenéjük. Az én hangszerem a harsona, de rockot is szoktam játszani. Zeneileg az ABBA nem jön be. Bob Dylan már annál inkább.
