Könyv

Mindennek vége! Andrássy Ilona grófnő első világháborús naplója

  • - kyt -
  • 2015. március 26.

Könyv

Leveleket, naplót bírálat tárgyává tenni nem minden aggály nélkül való, főleg ha nem is a szerző döntött a közzétételről. Másrészt viszont nyilvánvaló, hogy vannak izgalmas és unalmasabb naplók a személytől, stílusától, az ábrázolt korszaktól függően. Azért ez a sok köntörfalazás, mert Andrássy Ilona naplóját nem tudnám kifejezetten érdekfeszítőnek nevezni, pedig minden adott az ellenkezőjéhez: a művelt stílus, a nagy idők, az intenzív testi-lelki jelenlét. Húgához, Katinkához, a „vörös grófnőhöz” képest érezhetően ő volt a jó kislány, aki azonban a nem ritka jóízű zsidózások mellett főúri környezetétől sem tagadta meg a kemény szavakat.

A napló kezdőpontja az a bizonyos „különös nyár-éjszaka”. Ekkor már ötödik éve boldog és szerető felesége Esterházy Pálnak – vendégségek, bálok, vadászatok: másból sem áll az életük. Beüt a háború, Pál gróf  tartalékosként a frontra indul, fele­sége pedig kitanul ápolónőnek, de nem illendőségből és passzióból, hanem kitartó honleányi odaadásból. Nagy lelki segítségére volt ez akkor, amikor Esterházy Pál – már 1915 közepén – elesett. A következő évet lazarettekben, utóbb egészen frontközeli elsősegélynyújtó helyeken töltötte. Rettenetes viszonyokról, borzalmas szenvedésekről számol be fájdalmas egyhangúsággal, amelyben ott van a háború végeláthatatlansága is. Születő, óvatos pacifizmusát egy-egy kifakadás színezi, de a húga és Károlyi Mihály által választott út riasztja és bosszantja: „kipödört bajusszal játsza a katonát, a mi nem igen illik hozzá (sic!). (…) egy bizonyos úri virtusból mégis berukkolt és törekszik a harcztérre, nehogy gyávának tartsák”.

Komoly szerkesztői munka fekszik a kötetben, megtudhatjuk az összes felbukkanó szereplő személyi adatait, de névmutató is készült a letűnt világ csodálóinak nagy örömére.

Szerkesztette: Kovács Lajos. Európa Könyvkiadó, 2014, 262 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.