„A méhektől sem ijed meg” – Alice Rohrwacher filmrendező

  • Szalkai Réka
  • 2015. március 21.

Film

Az olasz rendezőnő tavaly leakasztott egy cannes-i nagydíjat a Csodákért. Művész-méhész filmjében Monica Bellucci is feltűnik. Megkérdeztük, hogy került Monica a méhek közé.

magyarnarancs.hu: Hogyan került Monica Bellucci a Csodákba?

Alice Rohrwacher: Nincs még egy olyan személyiség, mint ő: amint megérkezett a forgatási helyszínre, rögtön érezni lehetett a kisugárzását. Monica tényleg képes a varázslatra. Ráadásul minden egyes korosztály ismeri, és számomra fontos volt, hogy a filmbeli tévés celebet olyasvalaki játssza, aki nemcsak a fiatalok vagy az idősebbek körében ismert, hanem minden egyes generáció szemében igazi sztár.

Alice és Monica

Alice és Monica

 

magyarnarancs.hu: A Bellucci által megszemélyesített médiáról elég lesújtó a véleménye, már ha a filmből indulunk ki. Tényleg ennyire utálja a tévéseket?

AR: Nincs bennem heves ellenérzés irántuk, inkább csak sajnálom őket. A tévések nem szörnyetegek, a filmemben sem; szerencsétlen alakok gyülekezetének látom őket, ezért is igyekeztem mindenféle rosszindulat nélkül, inkább gyengédséggel ábrázolni őket. Persze cseppet sem menő és a legkevésbé sem szexi, amit csinálnak. Egyedül Monica a szabályt erősítő kivétel.

magyarnarancs.hu: Előző filmje, a Corpo Celeste Dél-Olaszországban játszódik, akárcsak a Csodák. Miért ez a vonzódás a dél iránt?

AR: Imádom Olaszországot, pont azért, mert olyan sokrétű, ellentmondásokkal teli. Észak és dél néha olyan, mintha két külön ország lenne, és noha én az északabbra fekvő Toscanában születtem, nekem sokszor a lenti, déli vidékek tűnnek igazán olasznak. Azért remélem, a Csodák túlmutat a helyi viszonyokon. Persze van benne utalás az olasz politikára, társadalmi berendezkedésre, vagy éppen Berlusconira is, de számomra a közösség és az egyén viszonya volt a legfontosabb, ahogy  a Corpo Celestében meg az egyház és egy kamasz lány kapcsolatát vizsgáltam.

Alice és Sophia

Alice és Sophia

 

magyarnarancs.hu: A Csodákban is szerepet kapott a nővére, Alba Rohrwacher, aki ma már nemzetközileg is sikeres színésznő.

AR: Mindig is nagy hatással voltunk egymásra. Senki sem foglalkozott filmmel a családunkban, még videokameránk sem volt, az első mozgóképes élmény is viszonylag későn ért minket. Az élet és a munka mindkettőnk számára egy és ugyanaz, a kettő nem különíthető el egymástól. Akárcsak a filmbeli parasztok vagy méhészek számára. Talán ezért is olyan természetes számomra Albával dolgozni: tökéletesen megérti ezt a mentalitást.

Alice és Alba

Alice és Alba

 

magyarnarancs.hu: A főszereplő kiskamasz lány szerepére a román származású Maria Alexandra Lungut választotta. Hogy talált rá?

AR: Iskolákban castingoltam, így találkoztam Mariával. Román családból származik, de már Olaszországban nőtt fel. Az ő személyiségében találtam meg azt a talpraesettséget és jó értelemben vett földhözragadtságot, amely elengedhetetlen Gelsomina karakteréhez. A vele egykorú lányok gyakran csak saját magukkal vannak elfoglalva, sokszor túlzottan is, egyre több a pszichológiai zavar már iskoláskorban is. Nekem viszont egy erős, egészséges lányra volt szükségem, aki a méhektől sem ijed meg.

A Csodák kritikája itt olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

A mókamester

„Mindenki nyugodjon le. Újra jó a víz Fehérváron” – közölte Takács Péter a Facebookon, egy szurikátát ábrázoló mémmel illusztrálva. Ez nagyjából azt jelenti, hogy eleve valami piti ügyről, műbalhéról volt szó.

A lélekkufárok

„Felkérjük Kuminetz Gézát (rektor atya – a szerk.), hogy tartsa fenn a dékán fegyelmi döntését, és szükség esetén követelje meg azon oktatók önkéntes távozását, akik tartósan aláássák az intézmény keresztény identitását” – áll a CitizenGO nevezetű „ultrakonzervatív” (lefordítva: bigott) lobbiszervezet hazai lerakatának augusztus 28-án kelt, Megvédjük a keresztény oktatás szabadságát a Pázmányon! című petíciójában.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”