Kultúra

A fülszöveg "hátborzongató történeteket" ígér, és igaza van, az olvasót borzongás fogja el. Csakhogy ez a borzongás nem élményből fakad, izgató bizsergésből, még csak nem is jóleső lúdbőrözés vagy az elbeszélések világában megjelenő hősök iránt érzett szánalom, még ha az elbeszélő mindenáron ezt is szeretné; inkább kínos nevetés, értetlenség és kifakadás: nem, így nem lehet látni és láttatni. Miért ilyen direkt és szánalmas, kifigurázott és vázlatos minden? A világ valóban papírra íródott? Kiss Noémi

Számos történelmi regényt (Árnyas főutca, Testvériség-trilógia, Minerva búvóhelye) követően Márton Lászlónak néhány hete mai közegben játszódó elbeszélései jelentek meg a Jelenkor Kiadónál Amit láttál, amit hallottál címmel. A kötetről beszélgettünk. Gerőcs Péter

Már megint mi magyarok maradtunk csak hoppon: ha nem Tony Curtisre bízzuk az amerikai nyugdíjasok Magyarország-képének formálását, némi gyűjtéssel még Allen is összejöhetett volna és a Vicky Cristina Budapest.

John Boyne eddig 64 kiadásban megjelent és többmilliós példányszámban elkelt regényét Mark Herman valószínűleg e piaci adatok hatása alatt vihette vászonra (teljes egészében Magyarországon). A kiindulás kétségkívül izgalmasan hangzik, a második világháborús Berlinben él egy apa, aki közben elvhű katona is. Van neki egy 8 éves kisfia, egy 12 éves kislánya és a külvilág dolgairól tudni sem akaró, eleinte büszke, majd kiábrándult felesége.

A baszk rendező, Julio Medem 2001-ben elvesztette testvérét, Ana Medemet, a fiatal festőnőt. Hét évvel az autóbaleset után csinált neki egy filmet.

Mit csinál egy negyvenéves piti gengszter, ha leesik neki négymillió dán korona? Éttermet nyit. Az erdő közepén. A 2000-ben készült film feltehetően azért keveredhetett e szolid késéssel mihozzánk, mert rendezőjének és egyben forgatókönyvírójának, Anders Thomas Jensennek előbb bizonyítania kellett, amit az Ádám almái, a Zöld hentesek vagy a Hogyan szeretsz c.

Halott gyerekek lelkével riogatni nem új találmány, s nem is nagy dicsőség; a mumussá transzformált kiskorú mára a horror egyik alapkellékévé nőtte ki magát, már-már olyan klasszikus figurává, mint a másik (az áldozati) oldalon fellépő, reménybeli gyilkosa elől sokat sejtető fehérneműben menekülő tinilány. Ám ha a mérsékelten eredeti téma ellenére mégis vérszomjas kis Casperek tömegeit szeretnénk a többi szereplőre zúdítani, keresve sem találhatnánk jobb helyszínt egy évek óta üres árvaháznál (hol hősnőnk is nevelkedett egykoron, oh), itt a lehetőség és az indíték is adott a szellemfiaknak és -leányoknak, hogy szétszívassák a területükre hatoló élőket.

A héten mutatják be a pesti mozik New York entellektüel ikonjának legutóbbi európai barangolásairól szerzett erotikus és könnyed filmművét, a Vicky Cristina Barcelonát. A hamarosan 73. születésnapját ünneplő maestro a San Sebastián-i Filmfesztiválon mesélt új munkájáról. Kriston László

vidám programmal érkezett a múlt szerdán, a híres gitárművész új formációjának új albumával. (Ami még meg sem jelent.) A dalok akár ismerősek is lehettek volna, de megbízhatóan csak a Sometimes I feel like a motherless child-ot sikerült nyomban azonosítani.

Az egyetlen okkal feltehető kérdés, hogy miért csak most. A "miért éppen most" az ott van a könyvkritikai oldalainkon.

A Szervita tér közepén lebontásra váró parkoló- és irodaház öt emeletén látható ez a különleges bemutató, amely szó szerint kézközelbe hozza a kortárs építészeti törekvéseket - bár fogdosni csak egyetlen darabot, egy látását vesztett portugál építész makettjét szabad. Van minden az egymásba nyíló szobákban: ravatalozó és luxusház, templom és trópusi gyümölcsfák háza (mely utóbbi a Népligetben épülne föl), óvoda és konferenciaközpont, többszintes sétatér és világkiállítási pavilon - felerészben magyar, felerészben külföldi építészek és irodák munkái.

A pécsi zenekar esetében már jó ideje világossá vált, hogy sikerült tökéletesen megtalálnia azt a bizonyos saját hangot, ami függetlenné teszi őt a saját (angolszász és hazai) zenei hatásaitól - elsősorban természetesen a Kispáltól. A két hete tartott, mintegy kétórás, masszív és fülledt lemezbemutatón a Petőfi Csarnokban ez az elrugaszkodás csak megerősítést nyert: Beck Zoltán és zenekara immár négy lemez anyagából meggyőző, felemelő és olykor megható koncertműsort állított össze (nem is maradt el a kívánt hatás és siker).

Eleinte minden úgy alakul, ahogy Block méltán csodált Bernie Rhodenbarr-sorozatában szokás: a betörők csendes antikváriussá visszavedlett Mozartját egy számára addig ismeretlen valaki megbízza egy behatolással; tiszta munka, csupán egy dossziét kell elhozni jeles honorárium ellenében. De aztán ismét gyilkosság történik, és Bernie-nek - hogy mentse a bőrét, no meg hogy kifizesse a korrupt rendőrök közt legkiválóbb Ray Kirschmannt - magándetektívnek felcsapva kell bebizonyítania ártatlanságát, közben amúgy en passant leleplezve a valódi bűnösöket.

Futótűzként terjedt az elmúlt hetekben a hír, hogy újra kinyitott a Csendes vendéglő. És valóban.