hely - CSENDES ART BAR

  • Babiczky Tibor
  • 2008. november 20.

Zene

Futótűzként terjedt az elmúlt hetekben a hír, hogy újra kinyitott a Csendes vendéglő. És valóban.
Futótûzként terjedt az elmúlt hetekben a hír, hogy újra kinyitott a Csendes vendéglõ. És valóban. Bár nem úgy, és nem az a Csendes nyitott meg. Aki emlékszik még a régire az Astoriánál, a Múzeum körút 13-as szám alatt, mi több, járt oda, és hogy még tovább merészkedjek: szeretett oda járni - nos, az borítékolhatóan csalódott lesz, ha betéved az új helyre. A szlovák és székely (micsoda párosítás!) ételkülönlegességek, a piros kockás terítõk és a fekete bõrmellényes, bajszos pincérek eltûntek az idõ süllyesztõjében. Az új Csendes a romkocsmák stílusát és eszmeiségét tudhatja magáénak. Az elmúlt idõkre egyedül a csapolt Arany Fácán emlékeztet, ami ugyanolyan pompás most is, mint régen. És egyáltalán, minden nosztalgia és fájdalom ellenére ki kell mondanom: a Csendes Art Bar és Létterem (sic!) nagyon is jó hely. Belvárosi fekvéséhez képest szolid árak jellemzik. Jó zene szól, és ráadásul elég halkan ahhoz, hogy ne zavarja a beszélgetést. Jó a csapolás. Kapható például csapolt Guinness is, ami nem elhanyagolható fegyvertény Budapesten. A borválaszték kialakítása is remek ízlésre vall: nem a dilettánsokra olyannyira jellemzõ, középkategóriás "Gere-Bock" kékfrankosok és portugieserek jelennek meg a borlapon, hanem például a Mészáros pincészet - borászkörökben már régóta nagyra tartott - vörösborai. A pincérek és a pultosok udvariasak és figyelmesek. Régi rákfenéje például a magyar vendéglátásnak a hamu-tartók ürítése. Általában véve ugyanis két véglettel találkozhat a földi halandó: vagy egyáltalán nem ürítik, vagy - idegtépõ módon - percenként. A Csendes Art Bar azonban egyike azon - egy kezemen megszámolható - helyeknek, ahol ez is a megfelelõ ritmusban történik. A hely kulturális programokkal is szolgál: minden este élõ zene vagy filmvetítés várja az érdeklõdõket. A belsõ tér kialakítása és eklektikus dizájnja még némileg kiforratlannak tûnik ugyan, de ez egyrészt alakítható, másrészt kevésbé lényeges tényezõ a fentebb leírtaknál.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.