A csíkos pizsamás fiú

  • Szabó Ágnes
  • 2008. november 20.

Film

John Boyne eddig 64 kiadásban megjelent és többmilliós példányszámban elkelt regényét Mark Herman valószínűleg e piaci adatok hatása alatt vihette vászonra (teljes egészében Magyarországon). A kiindulás kétségkívül izgalmasan hangzik, a második világháborús Berlinben él egy apa, aki közben elvhű katona is. Van neki egy 8 éves kisfia, egy 12 éves kislánya és a külvilág dolgairól tudni sem akaró, eleinte büszke, majd kiábrándult felesége.

John Boyne eddig 64 kiadásban megjelent és többmilliós példányszámban elkelt regényét Mark Herman valószínûleg e piaci adatok hatása alatt vihette vászonra (teljes egészében Magyarországon).

A kiindulás kétségkívül izgalmasan hangzik, a második világháborús Berlinben él egy apa, aki közben elvhû katona is. Van neki egy 8 éves kisfia, egy 12 éves kislánya és a külvilág dolgairól tudni sem akaró, eleinte büszke, majd kiábrándult felesége. A jó katonát lágerparancsnoknak léptetik elõ, a család vidékre kényszerül. Bruno nem sejti apja küldetését, neki õ a hõs, még a kávézókkal és teniszpályával ékesített koncentrációs tábort is benyeli szegény pára. A vidéki lét neki kalandtúra, a környék és a szomszéd major felfedezõje lesz. Ehhez azért még megadja a kellõ löketet a korszellemmel minimum a velejéig átitatott házitanító is, aki a kisfiú "és jó zsidó nincs?" kérdésére azt válaszolja, hogy azt csak a nagy felfedezõk képesek megtalálni. Több sem kell Brunónak, máris árkot ás a szöges drót mögött lakó barátjához, Shmuelhez, hogy igazi kalandhõsként együtt keressék meg Shmuel pár napja eltûnt apját. És kalandos kedvükben meg sem állnak a krematóriumig...

A rendezõ több interjúban is hangsúlyozta, hogy a film nem holokauszt-, hanem családi dráma. Tán azt kellett volna csinálni. Tudjuk, hogy a filmek nézettségét tekintve nem Európa a világ közepe, de azért ne az legyen már a vége, hogy a gázkamra ajtajától távolít a kamera, és mutatja a kampókon függõ rabruhákat, mert azt már Mathieu Kassovitz reverendájánál ellõtték.

Forgalmazza a Fórum Hungary

**

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.