A Zeneakadémia díszdoktora lett John Eliot Gardiner

  • narancs.hu
  • 2023. január 15.

Kultúra

Legutóbb Yehudi Menuhin kapta meg az elismerést.

A Budapesten vendégeskedő, világhírű karmesternek a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri főépületében vasárnap megrendezett ünnepségen adta át az oklevelet Vigh Andrea, az egyetem rektora. „Sir John Eliot Gardiner a nemzetközi zenei élet hiteles és kimagasló képviselője, akinek szakmai eredményeit intenzív figyelem övezi évtizedek óta. A régizene kutatásának és előadó-művészetének egyaránt ikonikus alakja” – fogalmazott a rektor.

Az intézmény legutóbb húsz éve, Yehudi Menuhinnak adományozott díszdoktori címet, a díszdoktorok névsorában szerepel mellette Bárdos Lajos, Kadosa Pál és Molnár Antal is.

Laudációjában Komlós Katalin, az egyetem professor emeritusa, a 18. századi billentyűs zene és előadói gyakorlat kutatója kiemelte: a fiatal Gardiner cambridge-i tanulmányai után elhatározta, hogy ragyogó tehetségét és egész életét a zene művelésének és szolgálatának szenteli. Történészi intellektusa pontosan olyan fontos része az életművének, mint amennyire karizmája és előadóművészi varázsereje. A brit karmester tudósként is jelentőset alkotott, 2013-ban jelent meg például Bach-életrajza. „Az előadó és a tudós két teljesen eltérő személyiséget kíván, ám ezek a régizene világában egymást erősítő tényezők” – tette hozzá.

 
John Eliot Gardiner a Zeneakadémia díszdoktori elismerésével
Fotó: Felvégi Andrea/Zeneakadémia
 

John Eliot Gardiner az átadón így fogalmazott: „Vannak elismerések, amelyeket köszönettel elfogad az ember, azonban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem díszdoktori címe óriási megtiszteltetés és jelentőségteljes, hiszen az intézmény megkülönböztetett fontosságú, és megkerülhetetlen a magyar zenei örökség letéteményeseként.”

Az 1943 áprilisában született művész a Cambridge-i Egyetemen, a King's College diákjaként történelmi és zenei tanulmányokat folytatott, utóbbit Thurston Dartnál, továbbá Párizsban Nadia Boulanger karmester is oktatta. A Monteverdi Kórus, az Angol Barokk Szólisták, valamint A Forradalom és Romantika Zenekara alapítója és vezetője, de modern hangszeres együtteseket is rendszeresen vezényel. Eddigi pályafutása során számos díjat és díszdoktori címet vehetett át.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.