Alföldi Róbert: „Mindenféle félelem nélkül és harcosan kell beszélni a valóságról”

  • narancs.hu
  • 2019. április 9.

Kultúra

A színész-rendező morális felelősségről, a szolidaritás hiányáról beszélt székfogalóján, a Magyar Tudományos Akadémián. És arról, hogy az ellenségek próbáljanak közeledni egymáshoz.

Alföldi Róbertet nemrég választották a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé, tegnap este tartotta székfoglaló előadását Vizsgálat – (önvizsgálat) – csak merre és hogyan…. az előre… címmel.

A Népszava tudósítása szerint Alföldi „szenvedélyesen” és „metszően önkritikusan” beszélt, elsősorban művészi felelősségről, annak határairól.

„Számomra nem kérdés, hogy minél zavarosabb a valóság, annál inkább hangosan, szenvedéllyel, mindenféle félelem nélkül és harcosan kell beszélni a valóságról. Ezt is teszem, hangosan, szenvedéllyel, néha csapkodva, felhevülve próbálok beszélni a valóságról” – mondta Alföldi Róbert, aki arról is beszélt, hogy hogyan kellene kezelni a színházi életben, és a társadalomban kialakult ellenségesedést, kettészakítottságot.

„Ne legyen két színházi szövetség egy ekkora országban, hogy ne legyen két művészeti akadémia ebben az országban, mert ez nevetséges, és félelmetes, és kétségbeejtő és frusztráló, mert nem lehet a színházról beszélni, csak erről, hogy minden színházi gesztus és történés, és szándék ennek fényében értelmeződik, mert tudjuk, hogy kinek mi miért tetszik, és hogy ki hova tartozik, hogy nincs szakmai tisztelet, és nincs szakmai kíváncsiság” – mondta, s hozzátette, hogy „nincs már mit veszíteni, tegyünk egymás felé egy lépést, és ha az első nem sikerül akkor addig legyen második, harmadik vagy annyi lépés, amennyi kell”.

A tudósítás szerint Alföldi a szakmai szolidaritás hiányáról is beszélt. Mint mondta, „nem lehet, hogy ne teljesen nyíltan és kimondva, néven nevezve a dolgokat beszéljünk egymással, mert nem lehet, hogy ne bízzunk annyira egymásban, hogy kimondjuk a dolgokat”,

Alföldi Róberttel készült legutóbbi interjúnkat itt olvashatják.

Alföldi Róbert: Gyűlölöm, hogy nem tudok megoldást

Eljátszotta III. Richárdot, megrendezte A salemi boszorkányokat - mindkettőért kapott díjat a színikritikusoktól. A tao-ügytől azonban szomorú lesz, szerinte a szakma árulást követett el. Ízelítő a Magyar Narancs karácsonyi duplaszámából. Három oldalas Alföldi Róbert nagyinterjúval jelentkezik a Magyar Narancs az idei utolsó, karácsonyi duplalapszámában.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.