Kultúra

A magyar és egyszersmind a magyar nyelvű könnyű műfaj hős pionírja volt. Baumann Károlyról, a közkedvességű kupléénekesről közteret vagy művészeti díjat ugyan nem neveztek el, de szilvóriumot igen.

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

„Amióta csak az eszemet tudom, kuponozó akartam lenni” – képzeljük csak el a Nagymenők nyitányát, de úgy, hogy az ajtót nem egy csomagtartóba rejtett áldozat, hanem a vasárnapi újságból ránk meredő akciós szelvény rúgja be.

„New York olyan, mint egy szellemváros. Csendes és üres minden. De egyre melegszik az idő, ezért az az érzésem, az embe­rek hamarosan ismét az utcákon lesznek” – nyilatkozta tavaly májusban a költő-énekes lapunknak.

Három női sorsot, három idősíkot fon össze mesterien a regény.

Kétszeri halasztás után tudták megrendezni az 50. születésnapinak szánt koncertet, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a főhős időközben 51 éves is elmúlt.

Két ifjú szív egymásra talál.

A szerző válogatott drámáinak cím­adó darabja egy gyógyíthatatlan betegség stációin vezet végig, Pass Andrea egy zavarba ejtően személyes témát, édesapja jó húsz évvel ezelőtti elvesztését a kamasz lány szemszögéből dolgozta fel.

A magdeburgi születésű Georg Philipp Telemann, minden idők legtermékenyebb zeneszerzőinek egyike Bach és Händel kortársa volt.

Brian K. Vaughan és Pia Guerra képregénye már régóta mozgóképre kívánkozott: a kérdés csak az, hogy nem késett-e el kissé a streaming nyújtotta disztópiadömpingben ez a sorozat.

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

Rövid hírek: feket lyuk, vulkán, pingvin...

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt