Visszhang: könyv

Margaret Wilkerson Sexton: Az újraálmodók

Visszhang

Három női sorsot, három idősíkot fon össze mesterien a regény.

2017-ben Ava egyedülálló anyaként, fiával együtt anyósához költözik, hogy gondozza az idős asszonyt. A rabszolgatartó földbirtokosok demenciával küszködő leszármazottja azonban egyre kevésbé tud uralkodni visszatérő reflexein, így Ava saját bőrén kezdi újraélni ősei faji előítéleteit. 1924-ben Josephine, családja legidősebb nőtagjaként büszkén vezeti ültetvényét. Fia házasságára, újabb unokája születésére készül, mikor a szomszédjába beköltözik egy furcsa fehér pár. A fiatal feleség és Josephine között érdekes kapcsolat alakul ki, ám ez nem jelenti azt, hogy távol lehet tartani a beidegződött gyűlöletet. 1855-ben egy kislány, akinek rabszolgaságban tartott családja épp megszökni készül a helyi ültetvényről, egy titokzatos vallási csoportról, az újraálmodókról mesél. Mi köti össze őket? A történetek álomszerűen futnak egymásba, a figurák közti dinamika mindig újat mond el anyák és lányaik, nagyanyanyák és unokáik közötti viszonyokról. És megtaláljuk a kapcsokat, amelyek átnyúlnak az időn és a különbözőségeken, amelyek talán a sorsban, az emlékekben, a megszabadulásban rejlenek. A könyv finoman, de mély nyomokat hagyva mutatja be a faji előítéletek skáláját. Nemcsak a fekete nők sorsáról mesél, hanem általában véve nőiségről, generációk emlékezetének örökségéről, és arról, hogy legyen bármennyire jó vagy rossz, amit magunkkal cipelünk, haladunk előre.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.