Visszhang: könyv

Margaret Wilkerson Sexton: Az újraálmodók

Visszhang

Három női sorsot, három idősíkot fon össze mesterien a regény.

2017-ben Ava egyedülálló anyaként, fiával együtt anyósához költözik, hogy gondozza az idős asszonyt. A rabszolgatartó földbirtokosok demenciával küszködő leszármazottja azonban egyre kevésbé tud uralkodni visszatérő reflexein, így Ava saját bőrén kezdi újraélni ősei faji előítéleteit. 1924-ben Josephine, családja legidősebb nőtagjaként büszkén vezeti ültetvényét. Fia házasságára, újabb unokája születésére készül, mikor a szomszédjába beköltözik egy furcsa fehér pár. A fiatal feleség és Josephine között érdekes kapcsolat alakul ki, ám ez nem jelenti azt, hogy távol lehet tartani a beidegződött gyűlöletet. 1855-ben egy kislány, akinek rabszolgaságban tartott családja épp megszökni készül a helyi ültetvényről, egy titokzatos vallási csoportról, az újraálmodókról mesél. Mi köti össze őket? A történetek álomszerűen futnak egymásba, a figurák közti dinamika mindig újat mond el anyák és lányaik, nagyanyanyák és unokáik közötti viszonyokról. És megtaláljuk a kapcsokat, amelyek átnyúlnak az időn és a különbözőségeken, amelyek talán a sorsban, az emlékekben, a megszabadulásban rejlenek. A könyv finoman, de mély nyomokat hagyva mutatja be a faji előítéletek skáláját. Nemcsak a fekete nők sorsáról mesél, hanem általában véve nőiségről, generációk emlékezetének örökségéről, és arról, hogy legyen bármennyire jó vagy rossz, amit magunkkal cipelünk, haladunk előre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.