Zsinórpadlás – színházi melléklet

Bohém, díszsírhellyel

A 150 éve született Baumann Károly emléke

Színház

A magyar és egyszersmind a magyar nyelvű könnyű műfaj hős pionírja volt. Baumann Károlyról, a közkedvességű kupléénekesről közteret vagy művészeti díjat ugyan nem neveztek el, de szilvóriumot igen.

„A mi nyelvünk alkalmatos az imádságra, a legfönségesebb gondolatok s érzelmek kifejezésére, de esetlen s nehézkes a röpke huncutságok tolmácsolására”, állította a 19. század vége felé a humor ügyeiben is illetékes korabeli sajtónagyság, Ágai Adolf (Porzó), s hogy e vélemény akkortájt általánosan elfogadott volt, azt Nagy Endre visszaemlékezései is igazolják. Ő így idézte fel a pár évig még a századfordulót követően is egzisztáló közvélekedést: „A pajkos évődés a magyar nyelvben fejbetörő gorombasággá válik, a fűszeres pikantéria gyomorrontó disznósággá, a kétértelműség egyértelműséggé.”

Abban a kultúrhéroszi munkában, amely végül mégis diadalmasan tönkrecáfolta e nézetet és megteremtette a kisvártatva már világhódításra is képes magyar könnyű műfajokat (a vígjátéktól a bohózaton át a kupléig), az írók és komponisták mellett az előadóművészeknek is nagy és nemes szerep jutott. Rájuk várt ugyanis a feladat, hogy a német nyelvű szórakoztatáshoz szokott budapesti közönség elé kiállva elfogadtassák a magyar újdonságokat. Ilyen merész szellemű úttörő volt kiválólag az októberben 150. születési évfordulójához érkező Baumann Károly is, akinek az első, magyar nyelven előadott kuplé érdemét szokás tulajdonítani. S habár az ilyesféle elsőségek mindig roppant bizonytalanok, azért e dicsőség mégsem indokolatlanul tapadt a terézvárosi dalénekes nevéhez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.