Zsinórpadlás – színházi melléklet

Bohém, díszsírhellyel

A 150 éve született Baumann Károly emléke

Színház

A magyar és egyszersmind a magyar nyelvű könnyű műfaj hős pionírja volt. Baumann Károlyról, a közkedvességű kupléénekesről közteret vagy művészeti díjat ugyan nem neveztek el, de szilvóriumot igen.

„A mi nyelvünk alkalmatos az imádságra, a legfönségesebb gondolatok s érzelmek kifejezésére, de esetlen s nehézkes a röpke huncutságok tolmácsolására”, állította a 19. század vége felé a humor ügyeiben is illetékes korabeli sajtónagyság, Ágai Adolf (Porzó), s hogy e vélemény akkortájt általánosan elfogadott volt, azt Nagy Endre visszaemlékezései is igazolják. Ő így idézte fel a pár évig még a századfordulót követően is egzisztáló közvélekedést: „A pajkos évődés a magyar nyelvben fejbetörő gorombasággá válik, a fűszeres pikantéria gyomorrontó disznósággá, a kétértelműség egyértelműséggé.”

Abban a kultúrhéroszi munkában, amely végül mégis diadalmasan tönkrecáfolta e nézetet és megteremtette a kisvártatva már világhódításra is képes magyar könnyű műfajokat (a vígjátéktól a bohózaton át a kupléig), az írók és komponisták mellett az előadóművészeknek is nagy és nemes szerep jutott. Rájuk várt ugyanis a feladat, hogy a német nyelvű szórakoztatáshoz szokott budapesti közönség elé kiállva elfogadtassák a magyar újdonságokat. Ilyen merész szellemű úttörő volt kiválólag az októberben 150. születési évfordulójához érkező Baumann Károly is, akinek az első, magyar nyelven előadott kuplé érdemét szokás tulajdonítani. S habár az ilyesféle elsőségek mindig roppant bizonytalanok, azért e dicsőség mégsem indokolatlanul tapadt a terézvárosi dalénekes nevéhez.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.