Visszhang: könyv

Pass Andrea: Eltűnő ingerek – és más színdarabok

Visszhang

A szerző válogatott drámáinak cím­adó darabja egy gyógyíthatatlan betegség stációin vezet végig, Pass Andrea egy zavarba ejtően személyes témát, édesapja jó húsz évvel ezelőtti elvesztését a kamasz lány szemszögéből dolgozta fel.

A diagnózis után a betegség különféle állomásainak megélése kapcsolatukat is alakítja, kettejük viszonyának ábrázolása pedig a történet lényegi alkotóeleme. A dráma cselekménye nem bonyolult, ám annál emberibb, egyszerűségében átélhető, szembesít a szembenézés nehézségeivel.

Pass szerzői színházat csinál, a saját szövegeit viszi színre. E kötet valamennyi művét játszották már színházban, s a szerző vélhetően praktikus megfontolásokat is szem előtt tartott a színre vitel érdekében. A szöveg mégis élő organizmusként burjánzik, de sosem széttartóan: Pass nagyon pontosan komponál jeleneteket, megfelelően részletezi a színpadi utasításokat, pontosan fogalmaz. A kortárs drámaírók sorozatának negyedik részeként (Székely Csaba, Tasnádi István és Kárpáti Péter művei után) megjelent kötetben a cím­adó drámán túl olvasható még a Kő, papír, olló, amely a pályaválasztás előtt álló fiatalok kétségeivel, a Más nem történt Sipos Pál ügyeivel, az Újvilág a szélsőjobb előretörésével foglalkozik. A Napraforgó pedig több kortünettel egyszerre… Élő, intenzív szövegek. A legnagyobb erényük pedig az, hogy arról a világról, közegről szólnak, amelyben élünk, s így zsigeri szinten hatnak nem csak a színpadon, de olvasva is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.