Demeter Szilárd szerint túl sok a kulturális intézmény

  • narancs.hu
  • 2022. október 9.

Kultúra

Az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram, de kevesebb pénz jut majd könyvekre – mondta a PIM főigazgatója.

Interjút adott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Hirado.hu-nak. A kulturális szféra és az elszálló rezsiárak kapcsolatáról azt mondta:

„Túl sok a kőszínház, a független színház, filharmonikus zenekar. Fenntarthatatlan és túlburjánzó kulturális intézményrendszerünk van, amit mindenféleképpen racionalizálni kell. (…) Nem biztos, hogy minden településen kulturális intézményhálózatot kell fenntartani.”

Beszélt a PIM-ről is, hiszen a múzeumot is érinti a válság: alighanem módosítani fognak a nyitvatartási idején, de mint mondta, arra törekednek, hogy azokban az idősávokban, amikor van érdeklődés, nyitva tudjanak tartani.

Kitért a Petőfi-emlékévre is: az anyagi nehézségek a tervezett programokat is érintik, „az elszálló rezsi -és anyagárak miatt sokszor kell nekünk is újra tervezni, folyamatosan csökkentjük azokat a tartalmakat, amikről le lehet mondani, de arra vigyázunk, hogy az alapeszme ne sérüljön”.

Demeter szerint a könyvkultúrára is kihat majd a válság.

„Bár kis túlzással az olvasáshoz nem kell sem fűtés, sem áram, ezzel együtt az embereknek kevesebb pénze lesz könyvet venni, ezt pedig olyan művekre fogják költeni, amelyik róluk szól, vagy fogódzót nyújt a nehéz időkben. Reményeim szerint életszagúbbá fog válni az irodalom. Ki fognak kopni azok az öncélú mutatványok, amelyeket irodalomnak szoktunk nevezni, és amelyek miatt egymás vállát veregetve ismerjük el egymás nagyságát”

– mondta a PIM főigazgatója.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.