Elhunyt Christo, az épületeket becsomagoló művész

  • narancs.hu
  • 2020. június 1.

Kultúra

Feleségével becsomagolta a Reichstagot és a sydney-i tengerpartot is.

A bolgár származású csomagolóművész, szobrász, performer Christo Vladimirov Javacheff 84 éves korában, New York-i otthnában hunyt el – írja a BBC.

Az Egyesült Államokban élő tér- és tájművészt a land art egyik legizgalmasabb figurájaként tartották számon, ikonikus épületek és tájelemek művészi becsomagolásával vált világszerte ismertté.

Christo Gabrovóban, Bulgariában született 1935-ben. Ausztriában, Svájcban és Párizsban élt, utóbbi helyen ismerte meg feleségét, Jeanne-Claude Denat de Guillebont, aki alkotótársa is lett. A műváészházaspár becsomagolta többek közt a berlini Reichstagot, a sidney-i tengerpartot és a párizsi Pont-Neuf hidat is.

A művész jelenleg a párizsi Diadalív becsomagolására készült, a tervek szerint 2021-ben készült volna el.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.