Elhunyt Nagy Bálint építész

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. február 4.

Kultúra

A Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész 2009 óta volt a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője. Olyan épületek fűződnek a nevéhez, mint a Bárka Színház.

Pénteken hajnalban elhunyt Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész. A művész rövid, súlyos betegség következtében vesztette életét Budapesten. 

Nagy Bálint 1949. május 24-én született Szegeden. 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. Hagyományos tervezői munkát végzett 1972-től az IPARTERV-ben, 1977-től a LAKÓTERV-ben és 1978-tól a VÁTI-ban.

Ellenzéki tevékenysége miatt 1979 és 1987 között ácsként dolgozott. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagja, 1981 és 1984 között a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője.

1983-ban és 1984-ben a franciaországi Vence-ban, 1987 és 1990 között Amerikában dolgozott ösztöndíjasként. 1991-ben N&n névvel saját építészeti irodát alapított, 2001-ben létrehozta az N&n galériát. 2009 óta volt a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője.

Építészeti stílusa sokrétű, tervrajzainak grafikus megoldása és színezése, a hegyes, erősen visszametszett formák, éles szögek alkalmazása és a tér folyamatos megtörése expresszív hatást kelt, épületei pedig eklektikus hatásúak. Legfontosabb munkái: Bárka Színház, Barn (New York). Képzőművészeti filmsorozatot is szerkesztett. Jelentős szerepe volt a hazai és egyetemes építészeti kultúra szervezésében, az építészek közösséggé formálásában.

Művészetét 2002-ben Ybl Miklós-díjjal, 2021-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Nagy Bálinttal lapunk is többször készített interjút. Legutóbbi beszélgetésünket itt olvashatják:

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.