Feró megvédi az Omegát, és bevallja: ő is koncertezne Felcsúton

  • narancs.hu
  • 2015. május 20.

Kultúra

Megkérdeztük Nagy Ferót az Omega-botrány kapcsán. Ízelítő a csütörtöki Narancsból.

Magyar Narancs: Az Omega júniusban koncertet ad a felcsúti stadionban. Ön is fellépne ott?

Nagy Feró: Bizonyára igen, volna az a pénz… Ez azért nehéz kérdés, mert maga a fellépés is bonyolult ügy. Ez egy olyan Omega-koncert, amely az együttes négy tagjának közreműködésével készült, és lényegét tekintve oratóriumi előadás. Mihály Tomi (az Omega basszusgitárosa, zeneszerző – a szerk.) nem vesz részt benne. Azt is tudjuk viszont, hogy manapság Felcsúton, a miniszterelnök falujának főutcáján, ha csak végigsétál egy ismertebb ember, az már esemény, hír a napi sajtóban. Aztán hosszasan elemzik, hogy miért akkor, miért úgy, kivel volt... Ilyen lett a világ. Magát a stadiont én még csak képeken láttam, de most elmegyek és megnézem magam is. Állítólag nagyon szép. A koncert is érdekel.

MN: Egy zenekarnak nem kellene elkerülnie az ilyen helyzeteket?

NF: Szinte lehetetlen elkerülni. Valahogy valakivel-valamivel mindig összehozzák az embert. De a konkrét üggyel kapcsolatban el kell mondanom, hogy az Omegával és személyesen Kóbor Jánossal elfogult vagyok. Amikor a hetvenes évek végén, illetve egészen pontosan 1980-ban az ellenzékinek elkönyvelt Beatrice szabályosan a fennmaradásáért küzdött, ők kőkeményen mellénk álltak és segítettek. Indult egy Omega–LGT-koncertturné, és mi lehettünk a harmadik zenekar. Az akkori hatalmasságok közül nagyon sokan – olyanok például, akik a rendőrséggel egyszerűen letiltatták egy adott városban meghirdetett koncertünket – azt szerették volna, hogy ne lehessünk. Ez a történet, akárhonnan nézzük is, ugyanúgy politika volt, mint a mai helyzet. De azért fordítok is a dolgon. Mikor szakmabeliek fanyalognak mostanában, hogy jaj, hát ezek a Kóborék is beálltak a sorba, meg minek már nekik ez az egész, akkor vissza szoktam kérdezni: nektek hány bulitok van erre az évre? Az Omegának tudomásom szerint tizenkettő, ebből tíz külföldön – miről beszélünk? Igen, meg kell élni, pénzt keresni.

Tamás Gábor teljes interjúját a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.