Nem találja ki, miért húzott le száműzetésben 10 évet a ma 470 éves Cervantes

Kultúra

 

false

1547. szeptember 29-én született a „búsképű lovag” megalkotója. A spanyol regény- és drámaíró, sőt mi több, költő biográfiájával kapcsolatban ugyan vannak vitatott és kérdéses dolgok, de annyit azért biztosan tudhatunk, hogy Don Quijote figurájának megalkotója Miguel de Cervantes Saavedra néven született Alcalá de Henares kisvárosában, kisnemesi családban. A hat testvérrel és ügyes-bajos dolgokkal küszködő orvos papával megáldott család rengeteget költözött: adósságok, perek kísérték útjukat.

Így aztán a kis Miguel is sok helyen élt és tanult: Alonso de Vieras akadémiáján kezdett, majd a jezsuitákhoz került, jött Granada és Sevilla. A változatos helyek közötti úton viszont kikristályosodott Cervantes írás és irodalom utáni érdeklődése, a végső lökést pedig vélhetően az 1566-os Madridba település hozta meg, amikor is sikerült a II. Fülöp uralkodása alatti fellendülés humanista köreibe bekapcsolódnia, s még Itáliába is elutazott. Ebből a korszakból ismerjük első verseit.

A bajba keveredés azonban nem csak édesapjának, de Cervantesnek is jól ment: egy 1569-es párbajban halálosan megsebesítette ellenfelét. Az ítélet tíz év száműzetés volt.

Ezután Cervantes katonai karrierbe kezdett, végigjárta egész Itáliát. A visszaúton azonban – minő mesei fordulat – a hajójukat kalózok támadták meg, s maga Cervantes is fogságba került: Algírba vitték rabszolgának. Végül 1580-ban, ötévi rabság és több sikertelen szökési kísérlet után sikerült hazatérnie. Hivatali munkákat vállalt, elvette Catalina de Salazar y Palaciost, egy 18 évvel fiatalabb parasztlányt, és írt. (Miközben azért az adósságokat és a börtönt itt sem mindig tudta elkerülni.) Élete utolsó évei is viszontagságosak voltak, feleségét elhagyta, vádak és csődök váltották egymást.

Színpadi műveit azonban rendre játszották, s egyéb írásait is elismerték a kortársak. Az 1605-ben megírt Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha című regénye pedig szinte bestseller lett: a „búsképű lovag” története Cervantes haláláig tizenhat kiadást ért meg. Bár emellett még rengeteg művét, verseit, drámáit is ismerjük, de a lovagi életet parodizáló, filozófiai mezsgyékre is kalandozó Don Quijote története máig a legismertebb, és a különböző művészeti ágakban a legtöbb hatást kiváltó alkotása.

 

false

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.