Nem találja ki, miért húzott le száműzetésben 10 évet a ma 470 éves Cervantes

Kultúra

 

false

1547. szeptember 29-én született a „búsképű lovag” megalkotója. A spanyol regény- és drámaíró, sőt mi több, költő biográfiájával kapcsolatban ugyan vannak vitatott és kérdéses dolgok, de annyit azért biztosan tudhatunk, hogy Don Quijote figurájának megalkotója Miguel de Cervantes Saavedra néven született Alcalá de Henares kisvárosában, kisnemesi családban. A hat testvérrel és ügyes-bajos dolgokkal küszködő orvos papával megáldott család rengeteget költözött: adósságok, perek kísérték útjukat.

Így aztán a kis Miguel is sok helyen élt és tanult: Alonso de Vieras akadémiáján kezdett, majd a jezsuitákhoz került, jött Granada és Sevilla. A változatos helyek közötti úton viszont kikristályosodott Cervantes írás és irodalom utáni érdeklődése, a végső lökést pedig vélhetően az 1566-os Madridba település hozta meg, amikor is sikerült a II. Fülöp uralkodása alatti fellendülés humanista köreibe bekapcsolódnia, s még Itáliába is elutazott. Ebből a korszakból ismerjük első verseit.

A bajba keveredés azonban nem csak édesapjának, de Cervantesnek is jól ment: egy 1569-es párbajban halálosan megsebesítette ellenfelét. Az ítélet tíz év száműzetés volt.

Ezután Cervantes katonai karrierbe kezdett, végigjárta egész Itáliát. A visszaúton azonban – minő mesei fordulat – a hajójukat kalózok támadták meg, s maga Cervantes is fogságba került: Algírba vitték rabszolgának. Végül 1580-ban, ötévi rabság és több sikertelen szökési kísérlet után sikerült hazatérnie. Hivatali munkákat vállalt, elvette Catalina de Salazar y Palaciost, egy 18 évvel fiatalabb parasztlányt, és írt. (Miközben azért az adósságokat és a börtönt itt sem mindig tudta elkerülni.) Élete utolsó évei is viszontagságosak voltak, feleségét elhagyta, vádak és csődök váltották egymást.

Színpadi műveit azonban rendre játszották, s egyéb írásait is elismerték a kortársak. Az 1605-ben megírt Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha című regénye pedig szinte bestseller lett: a „búsképű lovag” története Cervantes haláláig tizenhat kiadást ért meg. Bár emellett még rengeteg művét, verseit, drámáit is ismerjük, de a lovagi életet parodizáló, filozófiai mezsgyékre is kalandozó Don Quijote története máig a legismertebb, és a különböző művészeti ágakban a legtöbb hatást kiváltó alkotása.

 

false

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.