Krasznahorkai behúzta az Aegon Művészeti Díjat

  • narancs.hu
  • 2017. március 22.

Kultúra

Báró Wenckheim hazatér című regényét díjazta a zsűri.

Krasznahorkai László kapta idén az Aegon Művészeti Díjat. A díjátadó gála április 20-án este lesz a Katona József Színházban.

Az író Báró Wenckheim hazatér című regénye tavaly szeptemberben jelent meg. Akkor ezt írtuk róla:

Nagyregény, olyan, amit nem is vártunk Krasznahorkaitól, aki sokkal kisebb formákkal kísérletezett a Sátántangó óta. Összegzés is, mert mindent beleírt, amit életművében kikísérletezett, megteremtett, de egyben radikálisan más is, talán visszatérés a Sátántangó fanyar humorához (amelyre Wenckheim választása is utal, illetve a „Tanár úr” is valamiféle kapcsolatban áll a Sátántangóval, az sem kizárt, hogy ő maga az egykori telep orvosa), talán egy egészen új irónia, amellyel a vég felé rohanó városra tekint. A regény „beszédekből” áll, abból a műfajból, amely a Megy a világ nagy részét alkotta. Ahogy a Bovaryné érzéki benyomások sokaságából építi fel az elbeszélést, úgy a Báró Wenckheim hazatér beszédekből.”

Krasznahorkai László legutóbbi, Narancsnak adott interjújában kitért a hazai közállapotokra is:

„Jut eszembe: a földesúrrá lett gázszerelő szempontjából Amerika és Magyarország sorsát akár még párhuzamba is lehetne állítani: a semmiből naggyá lett Donald Trumpra gondolok, vagy hasonló bunkókra. Igaz, Amerika tradíciójában az is benne van, hogy egy egyáltalán nem bunkó valaki az utcáról, mondjuk, egy Barack Obama viszi sokra. De a hasonló emelkedéseket Magyarországon egyfajta penészes kolbász köde lengi be, itt rögtön a valóságnak egy másik rémképével találkozunk, amit viszont valószínűleg tényleg csak az ért meg, aki itt él. Ez egyszerűen… meghaladja az ember képzeletét, mert itt, a magyar szittyaföldön olyan dolgok történnek, hogy az nem is szürreális, mert a szürreálisnak nincs erkölcsi tartalma, ennek viszont van. Itt az elaljasodásnak vagy az erkölcsi törvények általános fölfüggesztődésének a tanúi vagyunk, függetlenül attól, hogy nem gondolom azt, hogy örök erkölcsi törvényeknek kéne érvényesülniük a magyar társadalomban. De azért vannak ilyenek. Mondjuk: »Ne ölj!« Azt nem is mondom, hogy »Ne lopj!«.”

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.