Kultúra

"Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai?" Voltak bizonyos aggályaim, mikor az új irodalomtörténeti beszélgetéssorozat, a Rózsaszín szemüveg beharangozójában e sorokat olvastam. A kétségkívül parodisztikus hang, gondolom, a feltételezett közvélekedést karikírozná, de fölélő a célnak: ma már nincs az a hímsovén félhülye, aki első nekifutásra így jellemezné a női irodalmat. Ugyanakkor nehezen lehetne eltagadni, hogy a kérdéskörben bőven van még mit megtárgyalni. Az első alkalom után pedig egyértelmű, hogy a három kritikus beszélgetése nem a sértett pinabú jegyében fogant. Az értelmes és nyitott véleménycseréhez az is hozzájárult, hogy láthatólag nem a női szerzők kanonizációs problémáira, a maszkulin irodalom kirekesztő technikáira fókuszálnak, hanem az úgynevezett női írás első blikkre nem létezőnek tűnő magyar hagyományát próbálják felderíteni. Fontos momentum, hogy Kiss Noémi, Menyhért Anna és Radics Viktória nemcsak ismert elemzők, hanem gyakorló szépírók is. Tehát mikor előképeket, követhető vagy elvetendő példákat keresnek, személyes tapasztalatokból indulhatnak ki, és ha hiányt érzékelnek, az saját veszteségük is. Jó ötlet a meghívott vendég (persze mindig férfi) - az első esten legalábbis Térey János remekül beleillett a képbe. Urfi Péter

Klasszikus csodagyerek-történet az övé. "Az egyik kezében sütemény, a másikban játék, körös-körül pedig mikrofonok... és ez a gyermek minden kérdésre tudja a feleletet" - így tudósított a Madraszi Zeneakadémia újságja 1969-ben a kétéves (!) Ravikiran meghallgatásáról. Ezután évekre megkapja a zeneakadémia ösztöndíját. Ötéves korában már háromórás önálló koncertet ad énekesként, 12 évesen pedig az egész karnatikus (dél-indiai) zenei világot megdöbbenti azzal, hogy 325 rágát képes megszólaltatni 178 különféle tálában (ritmusciklus). A mutálás idején már a családi hagyomány részének számító húros hangszerre, a chitravinára koncentrál, amelynek a neve összekötődik a sajátjával. Tóth Szabolcs

Papíron minden rendben. Bár akadnak kisebb-nagyobb súrlódások, a család szép, főleg a nagylány, ő profin tud tízméteres magasságból fejest ugrani.

Időgépből a legszellemesebbet Michel Gondry mutatta be az időgépek bejegyzett fórumán, a moziban. Ez volt Az álom tudományában feltalált egy másodperces masina, amivel G.

Az üldöző - Viseltes zsánerben indított filmnél már az is öröm, ha a darab legalább kicsit eltér a sablontól, így aztán csak dicsérni lehet az első filmes Na Hong-Jin abbéli igyekezetét, hogy bemutatkozó munkája lehetőleg minél több ponton átírja a sorozatgyilkosok utáni hajszákat megéneklő thrillerek szabálykönyvét - de ennek a gyakorlatnak is vannak hátrányai. Az üldözőben nem azok, nem úgy és nem akkor gyürkőznek neki a problémáknak, mint az egyébként nyilvánvaló (hiszen meg is idézett) előképül szolgáló közelmúltbeli hollywoodi menetekben, de Na számára annyira fontos a meghökkentés, hogy a remek ötletek mellé a hihetőtől bántón távolra rugaszkodó fordulatokat is beletuszkol a rendelkezésére álló százhúsz percbe.

Első filmjével, a 101 Reykjavíkkal több mint meggyőző bizonyítékát adta, hogy Izland is rajta van a filmes világtérképen. Tavaly a Vérvonal című krimijével Hullámtörők díjas lett a Titanicon, ahová idén mint zsűrielnök és a programban szereplő Fehér nászéjszaka rendezője tér vissza. Köves Gábor

Magyar filmrendezőt láthatott szombat este a Kino kisszínpadán, aki az Ajándék ez a nap vetítése után sem hagyta el ülőhelyét: Gothár Péter 1979-ben készült első nagyjátékfilmje után maga Gothár Péter következett, akit a filmjeiből rendezett vetítéssorozat alkalmából Gelencsér Gábor filmesztéta és Török Ferenc filmrendező bírt beszélgetésre. Köves Gábor

"Kicsit hisztis, szeme színét váltogató, csinos amerikai lány vagyok, és eltévedtem a stúdióban. Több forgatásra is betévedek, egyszer Indiana Jones rovarhadába ütközöm, máskor az Iszonyat falból nyúló kezei kapkodnak utánam, és többfelé is hatalmas konyhakésekkel felszerelt, Basedow-kóros kiscsávók tűnnek fel.

Bármily könnyen kínálja az analógiát a Buena Vista Social Club, többszörösen indokolt velük párba állítani az Orchestra Baobabot: a fenomenális kubai és szenegáli öregek egyaránt azt igazolják, hogy a fiatalsághoz hasonlóan az idős kornak is lehet varázsa - tehetség kérdése csak. (Plusz még ott az az életrajzi apróság, hogy mindkettőjükre ugyanaz az európai producer, Nick Gold nyitotta rá a nagyvilág fülét, továbbá, hogy a Baobab az afrokubai zene történetében játszik kitüntetett szerepet.) Miként az ezer évig elélő baobab - magyarul majomkenyérfa - szolgálja gyümölcsével, levelével, víztartálynak alkalmas törzsével az embert, az Orchestra Baobab is tökéletesre érlelt táplálékot ad testnek és léleknek.

Három férfi feketében: Ifj. Zsuráfszky Zoltán, Bora Gábor és Katona Gábor Baka.

A különös kötetet a két fülön egy-egy Legéndy-prózavers foglalja aktualizáló keretbe. ("...Látjátok, hogy olajtankerek stigmatizálják az ősi vizeket? Globális a hatalom képmutatása.

Egy barcelonai kutatócsoport felderítette, hogy a szerelem a maga dopamin-, illetve szerotonintermelésével - hisz mi más is ez a zsigereket átjáró romantikus baromság, mint színtiszta kémia - kikapcsolja az agy azon zónáját, ami az egyes személyek értékeléséért felelős. Némi vigasz - a patkányokon végzett kutatásokból derült ki -: ez a folyamat az állatoknál is végbemegy.

A nagy érdeklődés borítékolható volt ezen a pénteken. A Bedlam karrierjét a közelmúltbeli interjúk több helyütt is (lásd például múlt heti számunkat!) részletesen kivesézték, de a Diesel-klubot majdnem teljesen megtöltő, zömében harminc-negyvenes korosztályból való közönség bármelyik tagja nyilvánvalóan amúgy is pontosan tisztában volt a General Rejection és a Dreamland In Misery demók, valamint az Inside Ash jelentőségével, és azzal is, hogy miért is volt akkora dolog ezektől a kazincbarcikai arcoktól világszínvonalú rockzenét hallani itthon az átkos legvégén, angol nyelven. A koncert pontosan annyira különlegesre sikerült, mint amilyet vártam.