Kultúra
Intés a harmincötödiknek
A nemrég megtartott 30. jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nemigen lehetett érezni, hogy az olvasási kedv radikálisan csökkent volna, noha épp egy friss hír borzolta a kedélyeket (nem, még épp nem a Nobel-díjé!).
Kopasz embereknek szerveznek külön vetítést Jórgosz Lánthimosz új filmjéből
Vagy azoknak, akik hajlandók legborotváltatni a fejüket – de csak az Egyesült Államokban. A Bugonia magyarországi forgalmazója nem tervez hasonló marketingakciót.
Krasznahorkait mindig is csak a jelen érdekelte, de soha nem a konkrét jelen
A Báró Wenckheim hazatér egyike Krasznahorkai László legsikeresebb regényeinek. Idézzük fel Bagi Zsolt kilenc évvel ezelőtt közölt kritikáját az immár Nobel-díjas író alkotásáról!
Jó dráma lehetne, mégis elpárolog Luca Guadagnino új filmje
A Vadászat után tudna ütősebb is lenni, ha a karakterei és a konfliktusai nem volnának olyan kimódoltak.
Nena nem csak egyslágeres csoda – az új hullám ikonja, aki a német popot is felrakta a térképre
Hogyan és miért lett a már 60-as éveiben járó Nena maga a zeitgeist? Miért tartják egy német zenei mozgalom ikonjának? Miért nem egyszerű a német dalszövegeket megírni és elfogadtatni?
Meg kell halnia valakinek ahhoz, hogy nő legyen az elnök – milyenek a női politikusok a képernyőn?
A diplomata című sorozat harmadik évadának apropóján megnéztük, milyen képet mutatnak az amerikai filmesek és tévéseknek a női politikusokról.
Taylor Swift új albumával még a mozikat is meghódította
Mindenhol és mindent visz a legújabb lemeze – csak épp a kritikusokat nem sikerült meggyőznie.
Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings
„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” – énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.
Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás
A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.
Mocskos játszma
Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.