rés a présen

„Itthon kicsit lecsengtem”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. október 21.

Könyv

Egressy Zoltán író

rés a présen: Saját jellemzésed szerint a témákat hosszan érlelő író vagy. Melyik ötlet kidolgozása tartott a legtovább?

Egressy Zoltán: Mindenekelőtt igyekszem elvetni a születő ötleteimet. Ha valamelyik nem hagy békén, akkor megvárom, míg műnemet, aztán műfajt választ magának. A leg­tovább a Lila csík, fehér csík című regényt húztam, M. Nagy Miklós forszírozta, hogy írjak a felnövésemről egykori, akkor sem kritikátlan Törőcsik-rajongásom – nem a színésznő, hanem a futballista – kapcsán. Tartottam tőle, mert tudtam, hogy nagyon személyes lesz, ugyanakkor az olvasónak be kell tudni helyettesítenie engem saját magával, rajongásom tárgyát pedig az ő „bálványával”. Szerettem volna megragadni azt a pillanatot, amikor az ember szembenéz kamaszkori önmagával, szimbolikusan leveszi kedvence képét a szobája faláról, és megpróbál mindent utólag értelmezni.

rap: Legutóbbi köteted, A Piszke papa madárkás meséi is egy régóta dédelgetett ötlet?

EZ: Ez most már egy komoly sorozat, a Piszke-kötetek ötödik darabja az új, madárkás mesekönyv. Érdekes, amikor kicsik voltak a gyerekeim, összesen egy mesét írtam nekik. Tudat alatt biztos ezek is nekik készülnek. Jelenleg 33, illetve 29 évesek, de szeretik. Az első kötet olyan állatkölykökről szólt, amilyenekről nem szoktak írni: dromedár, szöcske, kullancs, kardhal, satöbbi. A Manó Kiadó vezetője, Csapody Kinga biztatására jött aztán sorban a többi kötet, a tervek szerint jövőre következnek Piszke papa balatoni meséi, természetesen ott élő álla­tokról fognak szólni. Szerepel majd benne például egy matrackrokodil, egyelőre ennyit árulhatok el.

rap: Találkozhat veled az olvasó valahol?

EZ: Ha abba az óvodába téved be, ahol éppen felolvasok a gyerekeknek, akkor igen. De néhány hónapja Attenborough reflektora címmel megjelent egy verseskötetem is, nem gyerekeknek, és ennek kapcsán ugyancsak vannak meghívásaim, legközelebb november 24-ére Debrecenbe, a Csokonai Fórumba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.