olvasótapló

Intés a harmincötödiknek

A nemrég megtartott 30. jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nemigen lehetett érezni, hogy az olvasási kedv radikálisan csökkent volna, noha épp egy friss hír borzolta a kedélyeket (nem, még épp nem a Nobel-díjé!).

Kijöttek az új KSH-adatok, amelyek arról árulkodtak, hogy az új számok szerint a legendásan többet olvasó nők napi átlagban kettő, a férfiak pedig egyetlen percet szánnak az olvasásra. És ez, noha a nyolcvanas évek óta tart a tendencia, valóban sokkoló. Az adatok alapján csak minden 35. magyar vesz kezébe könyvet. Mégis: a könyvstandok roskadoznak a friss megjelenések alatt. Pár szakemberrel beszélgetve jöttek az elszomorító magyarázatok is: messze nem a minőségi szépirodalom a legkeresettebb. Volt, aki bevallotta, hogy igen­is hígítani kell. És alig van esélyük az izgalmas kísérleteknek, a nehezebben emészthető nemzetközi csemegéknek, vagy éppen a versesköteteknek. De azért ezekből is találhatunk a polcokon.

„Peer durcás kannibál – se lenyelni, se kiköpni nem tudja önmagát, pedig a saját nyelvén tényleg meg lehetne főzni”, ajánlja például Peer Krisztián Pazarlás című új kötetét Németh Gábor. A kötet épp lecsúszott a fesztiválról, de a szerző neve behozza ezt a kihagyott marketingziccert. A versek régiek és újak, de a régiek szigorúan átírt változatban. Majdnem kétszáz oldal tiszta líra sok vagy kevés? Ráadásul van olyan szöveg, amelyet több változatban is olvashatunk, mintegy követve a költő gondolkodását. „Peer Krisztián legfrissebb kötete új szint a szerző költészetében. (…) metareflexiók, átemlékezések, szövegélveboncolások korábban sosem tapasztalt mélységeiig jut, a korai versek újraírásától a széljegyzetek poétikáján át a felszabadultan rombolva építkező Philoktétész alakjáig – így válik az írás soha be nem gyógyuló sebbé, így lesz a vers befejezhetetlen gesztus, lezárhatatlan mondat, örökre bennszakadó nagylevegő. A szokatlan kiállítású, többféle papírból, rendhagyó tipográfiai megoldásokkal összeállított kötet ezt a szövegtestet emeli ritka szépségű, különleges és egyedi könyvtárggyá” – szól a műről a független és bátor, csak versekkel foglalkozó kiadót vezető Simon Márton. A kötetet október 30-án mutatják be, 18.30-kor a budapesti Kastner Kommunityben. (Okapi Press)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.