olvasótapló

Intés a harmincötödiknek

A nemrég megtartott 30. jubileumi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nemigen lehetett érezni, hogy az olvasási kedv radikálisan csökkent volna, noha épp egy friss hír borzolta a kedélyeket (nem, még épp nem a Nobel-díjé!).

Kijöttek az új KSH-adatok, amelyek arról árulkodtak, hogy az új számok szerint a legendásan többet olvasó nők napi átlagban kettő, a férfiak pedig egyetlen percet szánnak az olvasásra. És ez, noha a nyolcvanas évek óta tart a tendencia, valóban sokkoló. Az adatok alapján csak minden 35. magyar vesz kezébe könyvet. Mégis: a könyvstandok roskadoznak a friss megjelenések alatt. Pár szakemberrel beszélgetve jöttek az elszomorító magyarázatok is: messze nem a minőségi szépirodalom a legkeresettebb. Volt, aki bevallotta, hogy igen­is hígítani kell. És alig van esélyük az izgalmas kísérleteknek, a nehezebben emészthető nemzetközi csemegéknek, vagy éppen a versesköteteknek. De azért ezekből is találhatunk a polcokon.

„Peer durcás kannibál – se lenyelni, se kiköpni nem tudja önmagát, pedig a saját nyelvén tényleg meg lehetne főzni”, ajánlja például Peer Krisztián Pazarlás című új kötetét Németh Gábor. A kötet épp lecsúszott a fesztiválról, de a szerző neve behozza ezt a kihagyott marketingziccert. A versek régiek és újak, de a régiek szigorúan átírt változatban. Majdnem kétszáz oldal tiszta líra sok vagy kevés? Ráadásul van olyan szöveg, amelyet több változatban is olvashatunk, mintegy követve a költő gondolkodását. „Peer Krisztián legfrissebb kötete új szint a szerző költészetében. (…) metareflexiók, átemlékezések, szövegélveboncolások korábban sosem tapasztalt mélységeiig jut, a korai versek újraírásától a széljegyzetek poétikáján át a felszabadultan rombolva építkező Philoktétész alakjáig – így válik az írás soha be nem gyógyuló sebbé, így lesz a vers befejezhetetlen gesztus, lezárhatatlan mondat, örökre bennszakadó nagylevegő. A szokatlan kiállítású, többféle papírból, rendhagyó tipográfiai megoldásokkal összeállított kötet ezt a szövegtestet emeli ritka szépségű, különleges és egyedi könyvtárggyá” – szól a műről a független és bátor, csak versekkel foglalkozó kiadót vezető Simon Márton. A kötetet október 30-án mutatják be, 18.30-kor a budapesti Kastner Kommunityben. (Okapi Press)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.