Kultúra

Ausztria leghíresebb kortárs művésze, Erwin Wurm leginkább könnyen befogadható, humoros szobrairól ismert. A róla szóló szövegekben szinte minden esetben találkozunk ezzel a felszínes megjegyzéssel: művei viccesek és mindenki számára könnyen érthetők. Kifejezetten bosszantók az ilyen típusú leírások, Wurm művészete ugyanis minden hétköznapisága és divatos esztétikája ellenére mélyen konceptuális és metaforikus jellegű.

Volt idő, amikor több ezer működött belőlük szerte az országban, ma már csak elvétve találni néhányat. A tékás szenvedély mégsem hunyt ki teljesen: páran még tartják magukat.

Ezzel a koncertlemezzel Borbély Mihály és Dresch Mihály alkalminak indult közös zenélése – 2002 óta lépnek fel együtt rendszeresen, de nem túl gyakran – elsőrendű projektté lépett elő.

Az ókori filozófusok aligha gondolták, hogy Thészeusz paradoxonját (ugyanaz marad-e a görög hős hajója, ha minden elemét kicserélik?) kétezer évvel később a korosodó rockzenekarok fogják húsbavágóan aktuálissá tenni.

A washingtoni United States Holocaust Memorial Museum adatai szerint 1942 és 1944 között a német megszállók és holland kollaboránsaik 107 ezer Hollandiában élő zsidót deportáltak – főleg Auschwitzba és Sobiborba.

Az 1994-ben elhunyt John Williams 2015-ig teljesen ismeretlen volt Magyarországon. Ugyanez a mondat a név és az évszámok felcserélésével nem ritka madár a magyar kritikákban; elég sok hátraléka van a hazai könyvkiadásnak – különösen, ha az epika mellett esetleg a lírára és a drámára is kikacsintunk –, ám épp Williams esetében mégsem az itthoni viszonyokat kell okolnunk.

Csak pár éve csatlakozott, de ma már ő viszi a hátán a Judas Priestet. A Narancsnak elárulta, hogyan hatott rájuk a fő dalszerzőjük Parkinson-kórja, és azt is, miért nem ő fogja megreformálni a heavy metalt.

Először a punk és a hardcore, most pedig a hiphop színterét tekintették át – meglepően szórakoztatóan.

Ettől meg nagyon mérges lett – mint általában mindentől.

Az amerikai drámaíró 91 éves volt.