Kultúra

Képregény-történelmi vonalon is erős kiadvány.

Tizenkét évesen debütált az Oslói Filharmonikusokkal, most, harminchárom évesen a világ egyik legkeresettebb hegedűművésze, lemezeivel sorra nyeri a rangos díjakat. Budapesti koncertje előtt Bartókról, vibratóról, régi zenéről, inspirációról, mesterekről beszélgettünk vele.

Szokatlan, az olvasót egyből berántó felütésként az első könyves Tommy Orange szerzői programhirdetésnek is beillő előszóval indítja a Sehonnait. A rövid szöveg a Washington Post kritikusa szerint az év legjobb amerikai esszéi között is elférne. A csejen és arapahó törzsek bejegyzett tagjaként Orange valóban brutális sűrűséggel mutatja fel az őslakosok évszázados üldöztetését, miközben a levágott indiánfejek közösségi rugdosásának taglalása mellett írói szarkazmusát is megvillantja.

Beillene-e egyfelvonásos színdarabnak az Ibizán készült kormánybuktató Strache-videó? Mit hozott a #MeToo Ausztriában? Kell-e tartania a politika dühétől annak a magyar színháznak, amely bemutatja A királyi úton című új, Trump ihlette darabját? Ezekről kérdeztük a Nobel-díjas osztrák írót.

Beyoncé tematikus gyorstalpaló klipjei és a #MeToo-mozgalom médiavisszhangja után nem kérdés, hogy a feminizmus mára hívószóvá vált, eladható trendként kapták fel a könyvesek éppúgy, mint a mainstream magazinok. A gyerek- és ifjúsági könyvkiadás is nyitottabbá vált a téma iránt: az Esti mesék lázadó lányoknak sikere után a kiadók sorban jelentkeznek kifejezetten a női egyenjogúságot feldolgozó jó és kevésbé jó könyveikkel.

A magyar közönségnek már bemutatott Törzsek, Harcosok, Okos világ és az Ellenség gyermekei című évadokat vetítik hetente.

Az állami erőirodalom térnyerése és az ellenzékinek tartott írószervezetek kivéreztetése miatt éles viták zajlanak a Szépírók Társaságában: hogyan őrizhető meg a hitelesség és tartható felszínen a társaság?