„Bocsássanak meg nekem a kollégáim, amiért ezt mondom, de Verdi az egyetlen, aki képes nagyoperákat írni.” Halála esztendejében, 1868 tavaszán Gioachino Rossini méltatta ekképp egy levelében fiatalabb, habár már szintén nem fiatal honfi- és pályatársát, jóllehet ő nem is ismerhette Verdi e nemben legfontosabb nagyszabású művét, az ekkor még ötletként sem csírázó Aidát. Rossini igazát az elkövetkező napokban éppen ez a mű fogja fényesen beigazolni, méghozzá a Szegedi Szabadtéri Játékok idei operaprodukciója gyanánt (Dóm tér, július 26., kilenc óra). A történet itt most, ha minden igaz, Egyiptomból Atlantiszba kerül majd át: Kesselyák Gergely rendezésében, Pál Tamás vezényletével, s nem mellesleg Ádám Zsuzsanna és László Boldizsár főszereplésével.
A jeles hazai tenor, no és persze Verdi említése továbbsegíti ajánlónkat egy másik szabadtéri kötelező program, vagyis Vittorio Grigolo (képünkön) budapesti operagálája felé (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, július 20., nyolc óra). A jóképű olasz tenorista, aki még mutálás előtt álló kiskamaszként kiérdemelte az „Il Pavarottino”, azaz a kis Pavarotti megnevezést, végre-valahára eljut hazánkba, hogy Sáfár Orsolya társaságában énekelve alighanem minálunk is megossza – rajongó többségre és fanyalgó minoritásra szétválasztva – a közönséget.
Persze operaáriáktól és tenoristáktól távol, a Zeneakadémia falai között is kínálkozik számunkra program, elvégre szombaton már vár is reánk az idei Fesztivál Akadémia első nagytermi koncertje (július 20., fél nyolc). Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, valamint rég meghitten ismerős muzsikustársaik ezúttal a káosztól, közelebbről Jean-Féry Rebel Az elemek című balettszvitjének nyitótételétől indítják majd, de már ezen az első koncerten szerephez fog jutni Schubert, Vivaldi, sőt még a kevéssé ismert brit komponista Alan Ridout is – utóbbi a Ferdinánd, a bika szerzőjeként.
A Fesztivál Akadémia dús programjából még szintén az okvetlenül ajánlandó események közé tartozik a Joshua Bell főszereplésével ékes koncert is, amelynek nyitószáma Beethoven F-dúr „Tavaszi” szonátája lesz (Zeneakadémia, július 23., fél nyolc). „Nagy örömet okoz, hogy az újabban tömegével megjelenő zongoramuzsikában – ahol az ember mindig ugyanazokkal a középszerű és felületes ötletekkel találkozik – végre valami olyan eredetibe botlunk, mint Beethoven két szonátája. A kritikus úgy véli, hogy ezek Beethoven legjobb művei közé tartoznak, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a valaha komponált legjobb művek.” Az Allgemeine musikalische Zeitung írt így 1801-ben erről, valamint az
a-moll hegedű-zongora szonátáról, amelyeket Beethoven együttesen az őt akkoriban pártfogoló pénzarisztokratának, az utóbb a teljes csőd elől előbb Párizsba, majd az öngyilkosságba menekülő Moritz von Fries grófnak dedikált. Ugyanezen az estén a szerencsésebb sorsú, de legalábbis stabilabb pénzügyi helyzetű amerikai milliomosnőnek, Elizabeth Sprague Coolidge-nek ajánlott Bartók-kvartett, az 5. vonósnégyes is elhangzik, hogy aztán Dvořák A-dúr vonóshatosa szegje be az esténket Bell mellett többek közt Kelemen Barnabás és Makszim Riszanov előadásában.
