Lemez

Les Vents Français: Moderniste

  • - csk -
  • 2019. augusztus 18.

Zene

Ötven éve a fúvósötös még a klasszikus zene kedvelt műfaja volt, mára alig maradt hírmondónak néhány ilyen együttes. Világ­klasszisok azért szerencsére még mindig akadnak az utolsó mohikánok között: ilyen a Les Vents Français kvintett, amelyben csupa olyan művész muzsikál, aki hangszerének nemzetközi nagymestere, sőt Emmanuel Pahud (fuvola), François Leleux (oboa), Paul Meyer (klarinét), Radovan Vlatković (kürt) és Gilbert Audin (fagott) szólistaként is bárhol könnyedén megtölti a termet. Állandó zongoraművész partnerükkel, Éric Le Sage-zsal rendszeresen készítenek lemezeket, köztük olyan hézagpótlókat is, amilyen a „Modernistáknak” szentelt dupla CD.

A cím abszolút tévedés. A hat mű közül legfeljebb Darius Mil­haud Szonátája és André Jolivet Szerenádja tekinthető úgy-ahogy modernnek („modernista” – ezt a szószörnyet inkább mellőzzük), de nem ez a lényegük. A Debussy-kortárs Albéric Magnard zongorás Kvintettje kifejezetten konzervatív, késő romantikus muzsika, Carl Niel­sen slágernek számító Fúvós­ötöse is konszolidáltan hagyományos nyelvet beszél, és két kortársunk, Philippe Hersant (Osterlied) és Thierry Escaich (Mecanic Song) sem számít a mai komolyzene világában „modernnek” – ha egyáltalán jelent még valamit a posztmodern korban ez a minősítés. Viszont az összes zenéről elmondható, hogy színes, gazdag, szellemes, szórakoztató, változatos – és új vizekre evezve ismeretlen művekkel barátkozni is jó kaland. Nem beszélve arról, hogy az előadások virtuózak, mesterien kidolgozottak, és árad belőlük a szuggesztivitás.

Warner Classics 2019

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.