Sokan a KFT dobosaként ismerik, de fordított Beatles-szövegeket, és az űr hangjait is zenévé transzponálta. Márton Andrással az első szólólemeze kapcsán beszélgettünk. Ízelitő a friss Magyar Narancsból.
Nagy a bizonytalanság a magyar zene kutatásának központjában, a Bartók Archívumot is kezelő MTA BTK Zenetudományi Intézetben az Akadémia és a kormány egymásnak feszülése óta. Az ott dolgozók csak remélik, hogy rövidesen visszatérhetnek a nyugodt munkához. Ízelítő a friss Narancsból!
Az első részben olasz opera-, a másodikban angol oratóriumrészleteket hallhattunk Baráth Emőke és az Óbudai Danubia Zenekar Händel-estjein, január 25-én és 26-án. Az első koncertet élőben közel telt ház hallgatta végig, az online közvetítésre pedig több mint 1700-an kapcsolódtak rá.
Mi az izgalmasabb, ha Ascher Tamás egy kevésbé ismert orosz klasszikusba vágja a fejszéjét a Katonában, vagy ha szexi kultregényt, fordulatos gyerekthrillert rendez a Budapest Bábszínházban? Könnyű eldönteni, hiszen a két előadást alig egy hónap különbséggel mutatták be.
A közel harminc művész munkáit bemutató kiállítás kurátorainak (Gadó Flóra és Szegedy-Maszák Zsuzsanna) koncepciója látszólag egyszerű. Olyan alkotásokat mutatnak be, melyekben kiemelt szerepe van a méretnek. A kiállított munkák léptéke „az egészen minimalista vagy szinte anyagtalan munkáktól kezdve, a nézőt a megszokott pozíciójából kibillentő, olykor ironikus megoldásokon át a monumentális megformálásokig” terjed.
Nem kétséges, hogy a Károlyi-féle forradalom és (nép)köztársaság rövidre szabott históriája az egyik legizgalmasabb, ma is eleven és vitáktól övezett epizód a 20. század magyar történelmében.
Hálás vagyok Bán Zsófia legújabb novelláskötetének, mert segített helyre tenni magamban egy régi dilemmát. Mindeddig képtelen voltam eldönteni, vajon hol kezdődik az emberi nyomorúság együttérző ábrázolása, és hol annak kizsákmányolása a művészet által.