"Nem ilyen zörejeket hallgat áhítattal az ember egy kávé mellett"

  • Soós Tamás
  • 2019. március 2.

Zene

Sokan a KFT dobosaként ismerik, de fordított Beatles-szövegeket, és az űr hangjait is zenévé transzponálta. Márton Andrással az első szólólemeze kapcsán beszélgettünk. Ízelitő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Nem gyakori, hogy egy zenész 60 felett hozza ki az első szólólemezét. Régóta érett benned ez az anyag?

Márton András: Az utóbbi években kezdett érlelődni, mert sokáig se időm, se vágyam nem volt arra, hogy minden mást félretéve elkészítsek egy szólólemezt. A ’80-as években nagyon aktív volt a KFT, előfordult, hogy 4 hónap alatt 200 koncertet adtunk. A ’90-es években már kiadhattam volna saját lemezt, mert a zenekar az 1996-os Bál az interneten című koncertet leszámítva szünetelt, de úgy alakult az életem, hogy más dolgok kitöltötték az időmet: 1989-től egy napilapstílusú történelmi újságot, a SzemTanút szerkesztettem intenzíven, befejeztem a Beatles-dalszövegek fordítását, és létrehoztam egy multimédia-stúdiót, amivel oktatási anyagokat készítettünk. A 2000-es években pedig megint összehoztuk a KFT-t, így csak az elmúlt években jött el az idő egy szólólemezre.

MN: A KFT-ben Laár András és Bornai Tibor a fő dalszerzők. Ki tudtad élni mellettük a kreativitásodat?

MÁ: A 2000-es években megjelent KFT-lemezekre írtam 4 számot – ezek fel is kerültek a szólóalbumra –, de a dalszerzői kreativitásomat nem akartam olyan nagy elánnal kiélni. Amikor a KFT megalakult, Náti (Laár András – S. T.) megmutatta a Nem sikerül kikúrálni magam című számát, ami Dráninak (Bornai Tibor – S. T.) és nekem is nagyon tetszett, és ez hosszú időre meghatározta a zenekar stílusát. Ez a stílus viszont nem annyira a sajátom. A Szívgárdáról sem érzem, hogy KFT-ízű lemez lenne.

(...)

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: Ha már tudomány: a Sc.Art nevű zenekaroddal űrben észlelt hangokat transzponáltok zenévé. Ezt hogyan kell elképzelni?

MÁ: A világűrben nem terjed a hang, de vannak rádiófrekvenciás jelek, amelyekről rengeteg felvétel készült. A 2000-es évek elején találtam rá Donald Gurnett professzor anyagaira, aki a NASA űrszondáihoz fejlesztett különböző elektronikus eszközöket. Ezek a szondák többek közt a Szaturnusz holdján, a Titánon vagy a Naprendszer határvidékén rögzítettek rádiójeleket mindenféle frekvenciatartományban, amiket a kutatók az emberi fül számára is hallhatóvá alakítottak át. Persze nem ilyen zörejeket hallgat áhítattal az ember egy kávé mellett, de ki tudtunk vonni belőlük ritmusokat, hangulatokat, dallammotívumokat, és ezekre már lehet alapozni zenei kompozíciókat.

A teljes interjút a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatja el. Ne felejtse el megvásárolni e héten is a lapot az újságárusoknál. Vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.