Szálinger Balázs József Attila-díjas költő képviseli Magyarországot Rómában

  • narancs.hu
  • 2019. március 16.

Kultúra

A költészet világnapja című rendezvényen.

A rendezvénysorozatot hatodik alkalommal rendezi meg az Európai Unió Nemzeti Kulturális Intézeteinek Szövetsége (EUNIC) az olasz fővárosban. A római Szent Cecília Konzervatóriumba szervezett felolvasóesten 12 ország – Ausztria, Bulgária, Málta, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc – képviselteti magát, országonként egy-egy költővel. Idén Szálinger Balázs költő képviseli hazánkat – tudatta a Római Magyar Akadémia az MTI-vel.

Szálinger Balázs 1978-ban született Keszthelyen, és egy Balaton melleti faluban nőtt fel. Első kötetei Erdélyben jelentek meg: egy verseskötet és egy hexameterben írt vígeposz. 2000-ben Nagyváradon, 2010-ben Kolozsváron töltött egy-egy évet.

Versek mellett verses epikai műveket írt, jókora kihagyás után először nála mutatkozott újra ez a nagy hagyományú, de kiveszni látszó magyar irodalmi műfaj. 2008 óta színházaknak is dolgozik.

Díjat nyert színpadi Kalevala-feldolgozásával, a fiatal Julius Caesar kalózrabságáról írt Köztársaság című darabja 2012-ben az évad legjobb drámájának járó díjat nyerte el. Magyarra ültette Moliére Amphytrionját, Leonardo Da Vinci meséit és Racine Atáliáját is. Színpadi mesefeldolgozásokat is ír.

A pályakezdő költők egyik legfontosabb fóruma, a Hévíz című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt hat éven keresztül. Legutóbbi két, 360° és 361° című verseskötetében először hagyta el a versformákat, a versek fókuszában a táj, a történelem, a tér és az idő egymásra másolása, a korszakhatár előtt álló civilizációnk, a véráztatta és rohamosan változó Duna-medence szépsége és szomorúsága áll – olvasható a közleményben.

Szálinger Balázst legutóbb Tandori Dezsőről kérdeztük.

„A magasban kattogó írógép"

Tandori Dezső, a kortárs magyar irodalom élő legendája december 8-án ünnepli 80. születésnapját. Ebből az alkalomból kérdeztünk meg öt neves költőt - Karafiáth Orsolyát, Ladik Katalint, Parti Nagy Lajost, Simon Mártont és Szálinger Balázst - a Tandori-jelenséghez és -életműhöz fűződő viszonyáról.

Figyelmébe ajánljuk