Ilyen lett volna David Lynch netflixes projektje
Egykori operatőre beszámolója szerint az Unrecorded Night a Lost Highway – Útvesztőbenhez és A sötétség útja – Mulholland Drive-hoz hasonló misztikus, Los Angelesben játszódó film készült volna.
Kultúra
Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?
Az ötödik OFF-Biennálé részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak.
Megtörtént események
A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.
"Itt fültövön vágják a vallásos érzékenységet, az emelkedett magyarságtudatot"
A Bábszínház Ország Lili Stúdiója a megszokottól eltérő formanyelvű, merészebb, kísérleti jellegű produkciók játéktere. Gardenö Klaudia rendezése, a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el egy vásári bábelőadás hagyományos bábtechnikákkal, némi árnyjátékkal, élő zenével és néptánccal.
MS mester és kora: a kiállítás egy évszázados rejtély megoldását kínálja
A Szépművészeti Múzeum monumentális kiállításának középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll.
„Ahhoz képest, hogy odakint milyen sötét fellegek gyülekeznek, a zenekarunk az aranykorát éli”
Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a közéletről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.
A botrány határán
A Nádas-életműsorozat legújabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.
Hova haza?
A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.
Régen is rossz volt
A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.
„Sötétséget inni”
A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.
Hogyan döntenek a kiadók arról, milyen világirodalmi műveket adnak ki magyarul?
Hogyan kerülnek a magyar olvasó elé a világirodalom és a nemzetközi bestsellerlisták legjobb címei? Erről kérdeztük a Magvető Kiadó és a General Press szerkesztőit, és annak is utánajártunk, milyen mértékű az angolszász irodalom hatása, amit olykor „irodalmi hegemóniaként” szokás emlegetni.
Száraz szemmel
A regény eredeti nyelven 1963-ban jelent meg Torinóban, és három éven belül megérkezett az angol, a német és a francia fordítása is, magyarul azonban csak most vehetjük a kezünkbe Todero Anna nagyszerű fordításában.
