Kormányzati ígéretek Budapestnek: Közlekedj okosan!

  • - kecskés -
  • 2001. május 3.

Belpol

Budapest vezetése még magához sem tért a metróper elvesztése miatti sokkból, máris különleges meglepetés várta. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács április 10-i ülésén előrukkolt a farbával: elkészült egy 250 milliárd forintos terv a fővárosi közlekedés fejlesztésére - közölte. A kormány és a főváros közötti közismerten rossz viszony miatt ilyen bejelentésre senki sem számított, ráadásul e kormányfői akcióra semmi jel sem mutatott, úgyhogy a hírt meglehetős érdeklődés fogadta.
Budapest vezetése még magához sem tért a metróper elvesztése miatti sokkból, máris különleges meglepetés várta. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács április 10-i ülésén előrukkolt a farbával: elkészült egy 250 milliárd forintos terv a fővárosi közlekedés fejlesztésére - közölte. A kormány és a főváros közötti közismerten rossz viszony miatt ilyen bejelentésre senki sem számított, ráadásul e kormányfői akcióra semmi jel sem mutatott, úgyhogy a hírt meglehetős érdeklődés fogadta.

A nyomok a közlekedési minisztériumba vezettek, mégpedig Manninger Jenő politikai államtitkárhoz, egykori fővárosi képviselőhöz. Az államtitkár a miniszterelnök bejelentése utáni napon közleményben erősítette meg: valóban van egy 250 milliárd forintos, a fővárost és környékét érintő fejlesztési terv, amelyet

a következő hat évben

valósítanának meg. A csomag része az M0-ás körgyűrű keleti szektorának megépítése, az M0-ás déli részének bővítése, északon új Duna-híd építése, a Ferihegyi repülőtér fejlesztése, a ferihegyi gyorsvasút kiépítése, az elővárosi vasútfejlesztés, a 2-es metró meghosszabbítása a Déli pályaudvartól Kelenföldig, illetve az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása a Lágymányosi hídon át ugyancsak a Kelenföldi pályaudvarig. Mindemellett külön program is készül a főváros felszíni közlekedésének javítására.

Bár sokan csupán választási előjátéknak tekintették a beharangozott ígéreteket, Demszky Gábor főpolgármester válaszolt. Két nappal a miniszterelnöki bejelentés után közölte: tárgyaló delegációt hoz létre, amelynek feladata a kormányzati szakértőkkel történő egyeztetés lesz, Orbán Viktort pedig munkareggelire hívta. Levelében leírta: a sajtóból ismertté vált javaslatok közül jó néhány már évek óta szerepel a főváros rövid és középtávú közlekedésfejlesztési programjában, emellett természetesen a fővárost sújtó folyamatos kormányzati megszorításokat is felemlegette, nem beszélve a metróperről, amely után a főpolgármester szerint át kell gondolni, mi számíthat garanciának egy hosszú távú beruházásnál.

A 250 milliárd forint Budapest legszükségesebb felszíni közlekedési fejlesztéseire sem elegendő - állítja Atkári János, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki egyébként maximálisan elégedett lenne, ha a város ennyi pénzhez jutna. A Narancsnak elmondta: számításai szerint

kellene például

százmilliárd a Körvasútsorra, azaz a Hungária körút és a tervezett M0-ás közötti újabb pesti körgyűrűre. Ha az M0-ás északi hídját a kormány megépíti, akkor is kell még egy híd Aquincum és Újpest között, ami az oda vezető úthálózattal együtt 20 milliárd. A legszerényebb becslések szerint is 100 milliárd lenne a buszok, villamosok cseréje, a metrószerelvények felújítása. Meg kellene hosszabbítani többek között a 13-as és a 44-es villamos vonalát, az 56-os villamost gyorsvasúttá fejleszteni, az 1-est átvinni Budára. S akkor még nem esett szó a 160-180 milliárdos 4-es metróról. Vannak már elképzelések az 5-ös metróról is, amely a szentendrei és a csepeli HÉV vonalának belvárosi, talajszint alatti összekötéséből alakulna ki, s amelynek költségei úgy 220 milliárd forint körül lennének.

Demszky Gábor három héttel ezelőtt még kerülte a kérdést: valóban komolyan számít-e a találkozóra? Ahogy azonban teltek a napok, egyre inkább úgy tűnt, továbbra is minden a megszokott mederben zajlik, mi több, a kormányfő sem hozakodott elő az üggyel azóta sem. Igaz, Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője még a múlt héten is azt állította lapunknak: szerinte több kérdésről el lehetne kezdeni a tárgyalást a közlekedési minisztérium szakértőivel, és a főpolgármesternek nem kellene presztízskérdést csinálni a közeledésből. Demszky április 24-én újra írt a miniszterelnöknek, jelezve, nem kapott választ első levelére. A válasz április 27-i lapzártánkig sem jött meg, bár a második levél tartalmát ismerve több mint kétséges, hogy valaha megérkezik. Demszky szerint a miniszterelnöknek válaszolnia kellene már valamit, miután a kormányfői bejelentés óta a fővárosi Fidesz-frakció vezetői folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek többek között arról, hogy van-e program, illetve van-e pénz. Ahogyan a főpolgármester a Narancsnak fogalmazott: kiábrándító lenne, ha a főváros vezetése csak a sajtóból tájékozódhatna a Budapestet érintő elképzelésekről; kiábrándító lenne, ha kiderülne, hogy a bejelentésnek nincs megfogható tartalma. A legkiábrándítóbb azonban az lenne, ha az ország miniszterelnökének nem lenne bátorsága mindezt bevallani. Kevésbé diplomatikusan: ha a nagy bejelentés csupán felfújt lufi lenne.

Egyre több jel mutat azonban arra, hogy

tévedés puszta

blöffnek tekinteni

a kormányfő bejelentését. Sőt nagyon is úgy tűnik, a legnagyobb kormánypárt foglalkozik a fővárost érintő fejlesztések ügyével. A múlt héten a Fidesz országos elnökségének ülése után Pokorni Zoltán, a párt alelnöke - leendő elnöke - bejelentette: ezentúl két-három hetente összeül az országos és a budapesti elnökség, illetve a fővárosi Fidesz-frakció, hogy sorra vegyék Budapest fejlesztési problémáit, s javaslatot tegyenek a kormánynak azok megoldására. Elsőként az M0-ás keleti szektorának megépítéséről és a déli rész bővítéséről esett szó, azaz a közlekedésfejlesztési csomag részeiről.

Ám hogy a csomag legtöbb elemét illetően egyelőre nincs konkrét előkészítés, tárgyalás, és hogy azt sem tudni, honnan lesz rá pénz? Nem is sürgős ez. A kormány alighanem úgy kalkulál, hogy a választásokig egy év van. Ennyi idő alatt pedig csak rádöbbennek végre a budapestiek, hogy hová kell tenniük jövőre az ikszet, ha pénzt akarnak a városuknak.

- kecskés -

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.