Budapest vezetése még magához sem tért a metróper elvesztése miatti sokkból, máris különleges meglepetés várta. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács április 10-i ülésén előrukkolt a farbával: elkészült egy 250 milliárd forintos terv a fővárosi közlekedés fejlesztésére - közölte. A kormány és a főváros közötti közismerten rossz viszony miatt ilyen bejelentésre senki sem számított, ráadásul e kormányfői akcióra semmi jel sem mutatott, úgyhogy a hírt meglehetős érdeklődés fogadta.

Budapest vezetése még magához sem tért a metróper elvesztése miatti sokkból, máris különleges meglepetés várta. Orbán Viktor miniszterelnök a Gazdasági Tanács április 10-i ülésén előrukkolt a farbával: elkészült egy 250 milliárd forintos terv a fővárosi közlekedés fejlesztésére - közölte. A kormány és a főváros közötti közismerten rossz viszony miatt ilyen bejelentésre senki sem számított, ráadásul e kormányfői akcióra semmi jel sem mutatott, úgyhogy a hírt meglehetős érdeklődés fogadta.

A nyomok a közlekedési minisztériumba vezettek, mégpedig Manninger Jenő politikai államtitkárhoz, egykori fővárosi képviselőhöz. Az államtitkár a miniszterelnök bejelentése utáni napon közleményben erősítette meg: valóban van egy 250 milliárd forintos, a fővárost és környékét érintő fejlesztési terv, amelyet

a következő hat évben

valósítanának meg. A csomag része az M0-ás körgyűrű keleti szektorának megépítése, az M0-ás déli részének bővítése, északon új Duna-híd építése, a Ferihegyi repülőtér fejlesztése, a ferihegyi gyorsvasút kiépítése, az elővárosi vasútfejlesztés, a 2-es metró meghosszabbítása a Déli pályaudvartól Kelenföldig, illetve az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása a Lágymányosi hídon át ugyancsak a Kelenföldi pályaudvarig. Mindemellett külön program is készül a főváros felszíni közlekedésének javítására.

Bár sokan csupán választási előjátéknak tekintették a beharangozott ígéreteket, Demszky Gábor főpolgármester válaszolt. Két nappal a miniszterelnöki bejelentés után közölte: tárgyaló delegációt hoz létre, amelynek feladata a kormányzati szakértőkkel történő egyeztetés lesz, Orbán Viktort pedig munkareggelire hívta. Levelében leírta: a sajtóból ismertté vált javaslatok közül jó néhány már évek óta szerepel a főváros rövid és középtávú közlekedésfejlesztési programjában, emellett természetesen a fővárost sújtó folyamatos kormányzati megszorításokat is felemlegette, nem beszélve a metróperről, amely után a főpolgármester szerint át kell gondolni, mi számíthat garanciának egy hosszú távú beruházásnál.

A 250 milliárd forint Budapest legszükségesebb felszíni közlekedési fejlesztéseire sem elegendő - állítja Atkári János, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki egyébként maximálisan elégedett lenne, ha a város ennyi pénzhez jutna. A Narancsnak elmondta: számításai szerint

kellene például

százmilliárd a Körvasútsorra, azaz a Hungária körút és a tervezett M0-ás közötti újabb pesti körgyűrűre. Ha az M0-ás északi hídját a kormány megépíti, akkor is kell még egy híd Aquincum és Újpest között, ami az oda vezető úthálózattal együtt 20 milliárd. A legszerényebb becslések szerint is 100 milliárd lenne a buszok, villamosok cseréje, a metrószerelvények felújítása. Meg kellene hosszabbítani többek között a 13-as és a 44-es villamos vonalát, az 56-os villamost gyorsvasúttá fejleszteni, az 1-est átvinni Budára. S akkor még nem esett szó a 160-180 milliárdos 4-es metróról. Vannak már elképzelések az 5-ös metróról is, amely a szentendrei és a csepeli HÉV vonalának belvárosi, talajszint alatti összekötéséből alakulna ki, s amelynek költségei úgy 220 milliárd forint körül lennének.

Demszky Gábor három héttel ezelőtt még kerülte a kérdést: valóban komolyan számít-e a találkozóra? Ahogy azonban teltek a napok, egyre inkább úgy tűnt, továbbra is minden a megszokott mederben zajlik, mi több, a kormányfő sem hozakodott elő az üggyel azóta sem. Igaz, Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője még a múlt héten is azt állította lapunknak: szerinte több kérdésről el lehetne kezdeni a tárgyalást a közlekedési minisztérium szakértőivel, és a főpolgármesternek nem kellene presztízskérdést csinálni a közeledésből. Demszky április 24-én újra írt a miniszterelnöknek, jelezve, nem kapott választ első levelére. A válasz április 27-i lapzártánkig sem jött meg, bár a második levél tartalmát ismerve több mint kétséges, hogy valaha megérkezik. Demszky szerint a miniszterelnöknek válaszolnia kellene már valamit, miután a kormányfői bejelentés óta a fővárosi Fidesz-frakció vezetői folyamatosan egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek többek között arról, hogy van-e program, illetve van-e pénz. Ahogyan a főpolgármester a Narancsnak fogalmazott: kiábrándító lenne, ha a főváros vezetése csak a sajtóból tájékozódhatna a Budapestet érintő elképzelésekről; kiábrándító lenne, ha kiderülne, hogy a bejelentésnek nincs megfogható tartalma. A legkiábrándítóbb azonban az lenne, ha az ország miniszterelnökének nem lenne bátorsága mindezt bevallani. Kevésbé diplomatikusan: ha a nagy bejelentés csupán felfújt lufi lenne.

Egyre több jel mutat azonban arra, hogy

tévedés puszta

blöffnek tekinteni

a kormányfő bejelentését. Sőt nagyon is úgy tűnik, a legnagyobb kormánypárt foglalkozik a fővárost érintő fejlesztések ügyével. A múlt héten a Fidesz országos elnökségének ülése után Pokorni Zoltán, a párt alelnöke - leendő elnöke - bejelentette: ezentúl két-három hetente összeül az országos és a budapesti elnökség, illetve a fővárosi Fidesz-frakció, hogy sorra vegyék Budapest fejlesztési problémáit, s javaslatot tegyenek a kormánynak azok megoldására. Elsőként az M0-ás keleti szektorának megépítéséről és a déli rész bővítéséről esett szó, azaz a közlekedésfejlesztési csomag részeiről.

Ám hogy a csomag legtöbb elemét illetően egyelőre nincs konkrét előkészítés, tárgyalás, és hogy azt sem tudni, honnan lesz rá pénz? Nem is sürgős ez. A kormány alighanem úgy kalkulál, hogy a választásokig egy év van. Ennyi idő alatt pedig csak rádöbbennek végre a budapestiek, hogy hová kell tenniük jövőre az ikszet, ha pénzt akarnak a városuknak.

- kecskés -