Lélek

Magyarországon minden második házasságkötésre jut egy válás; utóbbi versenyszámban mindig jól "teljesítettünk", viszont az előbbiben egyre kevesebb az induló. Kérdés, hogy a hagyományos családmodell válsága milyen hatással van a házasság és a válás kultúrájára. Már ha van olyan egyáltalán.

Lapunk megjelenésekor hatodik napja zajlik az első afrikai labdarúgó-világbajnokság; a finálé akár minden idők legnézettebb sporteseménye is lehet. Lapunk visszatérő szerzőjével a vb-vel, a rendező országgal és a játékkal kapcsolatos elvárásokról beszélgettünk - a Szerbia-Ghána-csoportmeccs alatt.

A HWB Express Bank Zrt. átalakulásával április végétől Magyarországon is működik olyan pénzintézet, a Magnet Magyar Közösségi Bank, amely a fenntartható fejlődés szolgálatába állva etikus befektetéseket, szokatlan átláthatóságot és a hitelezési politikába történő beleszólást ígér ügyfeleinek. Az egyik alapítót a gyakorlati problémákról és a tudatos betétesek lelkivilágáról kérdeztük.

Az ún. zöldtérképekre önkéntesek viszik fel környezetük olyan értékeit, amelyek a helyi érdekű fenntartható fejlődésben kulcsszerepet játszhatnak. A múlt héten a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) vendégeként Budapesten járt amerikai aktivistát a természeti és társadalmi erőforrások közös leltározásának tanulságairól és jövőjéről kérdeztük.

21 évesen nyerte meg azt az országos tanulmányi versenyt, amit a legjobb traktorosok között rendeztek áprilisban. A Tolna megyei Döbröközön élő lány az első női győztes a verseny történetében. Ráadásul úgy, hogy ő Magyarországon az egyetlen hivatásos traktorista nő.

Egyre több gyereknél tapasztalnak a szülők, pedagógusok valamiféle akadályozottságot a tanulásban. Csak úgy röpködnek a megnevezések: diszlexia, hiperaktivitás, figyelemzavar. A jelenségek és fogalmak zűrzavarában rak rendet a neuropszichológus.

Havi pár ezer forintból egyszerre javíthatunk egy gyermek helyzetén és a lelkiismeretünkön, a dolog pedagógiai üzenete pedig jóval hatásosabb, mintha az állatkertből egy tevét vennénk a nevünkre. Távoli országokba könnyebb szponzort találni, mint itthonra.

Akkor született, amikor Petőfi, és úgy halt meg, mint Moliére - valami mégsem stimmelt vele, de lehet, hogy bennünk - miszerint a világban, az egész világban - volt a hiba. Egyik lehetőség sem bizonyított teljesen, hiszen Varga akkora tehetség, olyan kiváló futballista volt, hogy akik nem látták, azok is áhítattal emlegetik játékát, például ollózásait, mintha valóban olyan lett volna, aki akkor is ollózik, amikor más mást csinálna. Másfelől - legalább most tiszteljük meg anynyival, hogy szembenézünk a tényekkel - nem vitte semmire. Semmire? Legenda lett már életében... Hovatovább aktív játékos korában.

Január elsején csak a Gergely-naptár bevezetése, tehát a katolikus országokban 1582, de Angliában például csak 1752 óta kezdődik az év. Ez csillagászati megfontolások értelmében ésszerű, ám a természet éves körforgásához kapcsolódó tapasztalatok a tavaszi évkezdet mellett szólnak, hiszen micsoda baromság hóban-fagyban, metsző szélben új esztendőt indítani (vö. kemencesut). Nyilván már csak ezért sem ment egyszerűen az átszokás, és a tájékozott okostojások emiatt hülyíthették a tavaszi napéjegyenlőséget követően földhözragadtabb társaikat azzal, hogy csak most jött el az új év. Azok meg bolond módra elhitték, vidulni kezdtek. Talán innen ered az április elsejei bolondok napja a hülye viccekkel a kioldódott cipőfűzőtől az aratás előtt álló spagettimezőkig. Legalábbis ez az egyik a szokás gyökereit eddig eredménytelenül kereső ellenőriz(het)etlen feltevések közül, amelyek többsége valami pogány tavaszünnepet sejt a dolog mögött a nevében is a vidámságra, jókedvre utaló római Hilaria-ünnepkör mintájára (amely azonban sajnálatos módon csak március 28-ig tartott).

Az Egyesült Államok egyik első tűcsereprogramjának elindítója, az intravénás drogfüggők ellátását egy helyszínen tömörítő ún. "one-stop-shop" központ alapítója, több nagy vihart kavart, a tűcserét népszerűsítő médiakampány kiötlője. A székhelyét pár éve New Yorkból Amszterdamba áttevő, manapság leginkább tanácsadással foglalkozó szakemberrel egy szófiai konferencián beszélgettünk.

Miután megsemmisült több mint ezer állatot bemutató múzeuma, kizárólag megrendelőknek dolgozik. De mellette kiállításokat szervez és iskolai szemléltetőeszközöket újít fel.

Segédként kezdte, végigjárta a szamárlétrát, tíz évet húzott le különböző - főleg párizsi - éttermekben, míg "head chef" lett Londonban. Ezt követően nyitotta meg a burgundiai borvidék egyik településén, Virében saját éttermét, a Relais de Montmartre-ot, amely tavaly kapott Michelin-csillagot.

Amióta egy 13 éves magyar fiú, Rapport Richárd nemzetközi nagymester lett, már a sakkozó óvodások és kisiskolások sem lazíthatnak - ha tartani akarják a lépést.

A 2003-ban indult és tavaly publikált első, nagyobb magyarországi kutatás (Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála - Dúll Andrea: Pláza, ifjúság, életmód, L'Harmattan, 2009) bizonyította, amit eddig is sejtettünk: ugyanazt a szerepet tölti be a pláza a fiatalság számára, amit régen a kultúrház vagy az ifjúsági park. A 14-16 évesek 17,6 százaléka, míg a 17-30 évesek 11,5 százaléka hetente legalább egyszer megfordul egy ilyen helyen. A kutatás két vezetőjével beszélgettünk.