"Enni mindig kell" - Szalai Szilvia traktorista

  • Beszterczey Judit
  • 2010.05.13 00:00

Lélek

21 évesen nyerte meg azt az országos tanulmányi versenyt, amit a legjobb traktorosok között rendeztek áprilisban. A Tolna megyei Döbröközön élő lány az első női győztes a verseny történetében. Ráadásul úgy, hogy ő Magyarországon az egyetlen hivatásos traktorista nő.
21 évesen nyerte meg azt az országos tanulmányi versenyt, amit a legjobb traktorosok között rendeztek áprilisban. A Tolna megyei Döbröközön élő lány az első női győztes a verseny történetében. Ráadásul úgy, hogy ő Magyarországon az egyetlen hivatásos traktorista nő.

Magyar Narancs: Miért éppen traktor?

Szalai Szilvia: Írni is alig tudtam, amikor édesapám először ültetett a gépre. Akkoriban egy tízhektáros családi gazdaságot műveltünk, öreg MTZ-82-es traktorral. Nyár volt, éppen szalma kisbálát készítettünk, de kevés volt az ember. Apám a vezetőülésre tett, hogy tartsam egyenesen a gépet. Emlékszem, csodás érzés volt, hogy gyerekfejjel foghattam a kormányt. Persze ennyi erővel a kocsikba is beleszerethettem volna, mivel a személyautónk volánja mögé is beülhettem. Többször kérdezték, honnan a traktor iránti szenvedélyem, de sosem tudtam egyértelműen válaszolni. Abban azonban már gyerekkoromban is biztos voltam, hogy véghezviszem az akaratomat. A kombájntól viszont tartok: szerintem még nem értem meg a vezetésére.

MN: Ismersz más női traktoristát?

SZSZ: Kizárólag olyanokról hallottam, akik néhanapján besegítenek a férjüknek. Hivatásos női traktoristáról senki sem tud az országban, ugyanakkor tíz éve végzett már női gépész az iskolában.

MN: Gondolom, többen is próbáltak lebeszélni a traktorvezetésről.

SZSZ: A szüleim mindig támogattak, a húgaim szerint viszont valami nőiesebb szakmát kellett volna választanom. Megszoktam, hogy különcként kezel a környezetem. Az iskolában is ez volt a helyzet. A Tolna megyei Lengyel község mezőgazdasági középiskolájába járok növénytermesztési gépüzemeltető-gépkarbantartó szakra, korábban ebben az intézményben érettségiztem. Eredetileg mezőgazdasági menedzserasszisztensnek tanultam, érettségi kellett ahhoz, hogy erőt merítsek, és jelentkezzek a növénytermesztési gépüzemeltető szakra. Amikor beadtam a papírt, az igazgatóhelyettes magához hívatott, és elmondta, hogy számíthatok a tanári kar segítségére. Év elején aztán bementem az osztályomba, ahol rajtam kívül kizárólag fiúk tanulnak. Nem tagadom, nagyon egyedül éreztem magam, ráadásul az osztálytársaim jóval fiatalabbak nálam. Bizonyítanom kellett: elsőként álltam oda a munkához, az 50 kilós műtrágyás zsákokat is egyedül, segítség nélkül emelgettem.

MN: A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen is bizonyítani akartál?

SZSZ: A tanulmányi átlagom jogosított fel arra, hogy részt vegyek az elődöntőn, ami egyben a verseny írásbeli része is volt. Inkább az érdekelt, hogy ha jól szerepelek, akkor korábban szerezhetem meg a szakmunkás-bizonyítványt. (A versenyen a 67 százalékot meghaladó eredményre a diákok automatikusan szakmunkás-bizonyítványt kaptak. - B. J.) Az országos döntő Mezőhegyesen már elég kemény volt: elméleti és gyakorlati feladatokat kaptunk, a szakmunkásvizsga tételei alapján. Elméletből a szecskavágó és a kombájn részeit kellett felsorolnom. A gyakorlati részben szántottam, összeszántás és szétszántás módszerrel, de kombájn- és traktorbeállítás is volt, lakatosmunkát is kaptam, sőt egy MTZ traktor kormányszerkezetét is meg kellett javítanom.

MN: Az ötvenes években több női traktorost is beszerveztek a téeszbe. Többnyire maradandó egészségkárosodást szenvedtek: gyomorbetegek vagy meddők lettek. Nem tartasz ettől?

SZSZ: Nőként minden talajművelési munkálatot elvégezhetek a szántóföldeken, egyedül vegyszerrel nem dolgozhatok, mivel magzatkárosító hatású. A régebbi típusú traktorok valóban eléggé fapadosok, a rázkódás miatt gyakran szenvedtek csigolyakopásban a vezetők. A legújabb típusok, például a New Holland vagy a Landini traktorok azonban annyira kényelmes kialakításúak, akár a személyautók. Vezetni sem bonyolult, hiszen a legmodernebb mezőgazdasági erő- és munkagépeket már űrkutatási módszerekkel navigálják. A kombájnoknak sokkal bonyolultabb a műszerfaluk, némelyiket, például a John Deere kombájnokat már műhold vezérli. A műholdas navigáció segítségével pontosan követhetők az egymás melletti sorok, így például csökken a fölöslegesen elhasznált üzemanyag.

MN: Milyen lehetőségeid vannak traktoristaként?

SZSZ: Ha nem lenne családi gazdaságunk, akkor jelentkeznék egy állami gazdaságba, bár szerintem sehol sem alkalmaznának. Körülbelül 90-110 ezer forint a fizetés, idénytől és teljesítménytől függően. A verseny után arra gondoltam, hogy a traktorozás mellett szeretném megpróbálni a mezőgazdasági főiskolát.

MN: A mezőgazdaság nem kifejezetten népszerű a fiatalok között. Te miért vonzódsz a földhöz?

SZSZ: Így nőttem fel, ezt hozom otthonról. Amúgy nagy fantáziát látok a mezőgazdaságban, mert enni mindig kell.

Neked ajánljuk