"Enni mindig kell" - Szalai Szilvia traktorista

  • Beszterczey Judit
  • 2010. május 13.

Lélek

21 évesen nyerte meg azt az országos tanulmányi versenyt, amit a legjobb traktorosok között rendeztek áprilisban. A Tolna megyei Döbröközön élő lány az első női győztes a verseny történetében. Ráadásul úgy, hogy ő Magyarországon az egyetlen hivatásos traktorista nő.
21 évesen nyerte meg azt az országos tanulmányi versenyt, amit a legjobb traktorosok között rendeztek áprilisban. A Tolna megyei Döbröközön élő lány az első női győztes a verseny történetében. Ráadásul úgy, hogy ő Magyarországon az egyetlen hivatásos traktorista nő.

Magyar Narancs: Miért éppen traktor?

Szalai Szilvia: Írni is alig tudtam, amikor édesapám először ültetett a gépre. Akkoriban egy tízhektáros családi gazdaságot műveltünk, öreg MTZ-82-es traktorral. Nyár volt, éppen szalma kisbálát készítettünk, de kevés volt az ember. Apám a vezetőülésre tett, hogy tartsam egyenesen a gépet. Emlékszem, csodás érzés volt, hogy gyerekfejjel foghattam a kormányt. Persze ennyi erővel a kocsikba is beleszerethettem volna, mivel a személyautónk volánja mögé is beülhettem. Többször kérdezték, honnan a traktor iránti szenvedélyem, de sosem tudtam egyértelműen válaszolni. Abban azonban már gyerekkoromban is biztos voltam, hogy véghezviszem az akaratomat. A kombájntól viszont tartok: szerintem még nem értem meg a vezetésére.

MN: Ismersz más női traktoristát?

SZSZ: Kizárólag olyanokról hallottam, akik néhanapján besegítenek a férjüknek. Hivatásos női traktoristáról senki sem tud az országban, ugyanakkor tíz éve végzett már női gépész az iskolában.

MN: Gondolom, többen is próbáltak lebeszélni a traktorvezetésről.

SZSZ: A szüleim mindig támogattak, a húgaim szerint viszont valami nőiesebb szakmát kellett volna választanom. Megszoktam, hogy különcként kezel a környezetem. Az iskolában is ez volt a helyzet. A Tolna megyei Lengyel község mezőgazdasági középiskolájába járok növénytermesztési gépüzemeltető-gépkarbantartó szakra, korábban ebben az intézményben érettségiztem. Eredetileg mezőgazdasági menedzserasszisztensnek tanultam, érettségi kellett ahhoz, hogy erőt merítsek, és jelentkezzek a növénytermesztési gépüzemeltető szakra. Amikor beadtam a papírt, az igazgatóhelyettes magához hívatott, és elmondta, hogy számíthatok a tanári kar segítségére. Év elején aztán bementem az osztályomba, ahol rajtam kívül kizárólag fiúk tanulnak. Nem tagadom, nagyon egyedül éreztem magam, ráadásul az osztálytársaim jóval fiatalabbak nálam. Bizonyítanom kellett: elsőként álltam oda a munkához, az 50 kilós műtrágyás zsákokat is egyedül, segítség nélkül emelgettem.

MN: A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen is bizonyítani akartál?

SZSZ: A tanulmányi átlagom jogosított fel arra, hogy részt vegyek az elődöntőn, ami egyben a verseny írásbeli része is volt. Inkább az érdekelt, hogy ha jól szerepelek, akkor korábban szerezhetem meg a szakmunkás-bizonyítványt. (A versenyen a 67 százalékot meghaladó eredményre a diákok automatikusan szakmunkás-bizonyítványt kaptak. - B. J.) Az országos döntő Mezőhegyesen már elég kemény volt: elméleti és gyakorlati feladatokat kaptunk, a szakmunkásvizsga tételei alapján. Elméletből a szecskavágó és a kombájn részeit kellett felsorolnom. A gyakorlati részben szántottam, összeszántás és szétszántás módszerrel, de kombájn- és traktorbeállítás is volt, lakatosmunkát is kaptam, sőt egy MTZ traktor kormányszerkezetét is meg kellett javítanom.

MN: Az ötvenes években több női traktorost is beszerveztek a téeszbe. Többnyire maradandó egészségkárosodást szenvedtek: gyomorbetegek vagy meddők lettek. Nem tartasz ettől?

SZSZ: Nőként minden talajművelési munkálatot elvégezhetek a szántóföldeken, egyedül vegyszerrel nem dolgozhatok, mivel magzatkárosító hatású. A régebbi típusú traktorok valóban eléggé fapadosok, a rázkódás miatt gyakran szenvedtek csigolyakopásban a vezetők. A legújabb típusok, például a New Holland vagy a Landini traktorok azonban annyira kényelmes kialakításúak, akár a személyautók. Vezetni sem bonyolult, hiszen a legmodernebb mezőgazdasági erő- és munkagépeket már űrkutatási módszerekkel navigálják. A kombájnoknak sokkal bonyolultabb a műszerfaluk, némelyiket, például a John Deere kombájnokat már műhold vezérli. A műholdas navigáció segítségével pontosan követhetők az egymás melletti sorok, így például csökken a fölöslegesen elhasznált üzemanyag.

MN: Milyen lehetőségeid vannak traktoristaként?

SZSZ: Ha nem lenne családi gazdaságunk, akkor jelentkeznék egy állami gazdaságba, bár szerintem sehol sem alkalmaznának. Körülbelül 90-110 ezer forint a fizetés, idénytől és teljesítménytől függően. A verseny után arra gondoltam, hogy a traktorozás mellett szeretném megpróbálni a mezőgazdasági főiskolát.

MN: A mezőgazdaság nem kifejezetten népszerű a fiatalok között. Te miért vonzódsz a földhöz?

SZSZ: Így nőttem fel, ezt hozom otthonról. Amúgy nagy fantáziát látok a mezőgazdaságban, mert enni mindig kell.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.