Gyerekek a kampányban: nem biodíszlet, nem szalagot vágni, fotózkodni kell velük

Lélek

És legfőképpen nem kellene kampánycélokra felhasználni. Hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben.

„A gyerek nem biodíszlet, hanem 18 év alatti személy, akinek jogai vannak: nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben” – erről szól a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány politikai irányelve, ami a politikusok figyelmét szeretné felhívni arra, hogy ne használjanak gyerekeket a kampányok során.

Ahogy azt tavaly, az országgyűlési választás előtt már megírtuk, az alapítvány egy kisokost állított össze a politikusoknak és a politikai kampányok szervezőinek, és arra hívja fel a figyelmet, hol sérülhetnek a gyermekjogok és ajánlásokat fogalmaz meg arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak. „Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is.

Ne ajándékozz!

A Hintalovon az önkormányzati választások előtt egy újabb, frissített irányelvvel jelentkezett. Álláspontjuk szerint egy-egy kampány során a szervezők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy jogsértő tevékenységet végeznek, ha gyerekeket szerepeltetnek.

„Az irányelv fontos célja, hogy támogassa a politikai szervezetek saját önszabályozó folyamatait: a gyerekjogok betartását hosszútávon az biztosíthatja, ha a politikai szereplők felelősséget vállalnak saját működésükért, és kialakítanak egy belső szabályrendszert a gyerekek politikai kampányba való bevonásáról.” Hozzáteszik, a minimumszabályok nemcsak a politikusoknak, a szavazóknak is szólnak, őket is segíthetik abban, hogy mely politikai szereplők veszik komolyan a gyerekek érdekeit és jogait.

„A gyerekeket nem kizárni kell a politikából, hanem bevonni az őket érintő kérdésekbe. Ennek azonban nem az a módja, hogy róluk készítünk különböző felvételeket, hanem hogy velük egyeztetünk az őket érintő kérdésekben - ezt lehet jól is csinálni, az irányelv ebben is segítséget nyújt.” A minimumszabályok közé többek között olyan elemek kerültek be, mint például:

  • nem befolyásoljuk a gyerekeket,
  • betartjuk a fotózás szabályait,
  • az óvodákba, iskolákba nem viszünk pártpolitikát,
  • nem ajándékozunk.

Nem tudatos?

A Hintalovon munkatársai szerint sokszor valóban nem tudatosan történik a gyermekjogok áthágása. Szerintük az elmúlt évekhez képest már sokat javult a helyzet, az szembetűnő, hogy egyre többet beszélünk a témáról, így a politikusok és maguk a szülők is tudatosabban döntenek arról, hogy szerepeljen-e gyerek egy-egy kampányban.

Mindenképpen pozitívumként élik meg a szakemberek, hogy idén sok szülő, szakértő és egy önkormányzat is jelentkezett náluk, hogy a segítségüket kérje a gyermekjogokat tiszteletben tartó kampányokhoz.

false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

De azért bőven akadnak még kivételek. Például a napokban a botrányai miatt sokat emlegetett Borkai Zsolt, akit 345 ezer forintra büntetett a bíróság, amiért egy futópálya átadásakor a szülők tudta nélkül használta fel az eseményre kivezényelt iskolásokat.

Szekszárdon ugyan nem büntettek, de hasonló eset történt: a jelenlegi fideszes polgármester, Ács Rezső a tanév kezdetekor tízórais dobozokkal ajándékozta meg az elsősöket. Az eseményről készült képek természetesen a politikus Facebook-oldalán landoltak. A helyi választási bizottság szerint ez azonban nem minősült kampánynak.

Hasonlóval védekezett Rubovszky Csilla, Budapest V. kerületének jelenlegi alpolgármestere, aki szeptember végén Vajna Tímea fánkjait osztogatta a gyerekeknek. Szerinte azonban ez nem kampányfogás volt, csupán „esélyegyenlőségi okokból” osztogatta az édességet, legfőbb érve pedig az volt, hogy azokból éppúgy ettek a saját, mint az ellenzéki politikusok gyerekei.

Saját gyerekkel?

A Hintalovon szerint az is probléma, ha a politikusok a saját gyereküket vonják be a kampányba. Ez a jelenség még mindig gyakori. A szakemberek szerint itt nem az a baj, hogy a szülő ad-e hozzájárulást, vagy sem, hanem az, hogy a gyerek nem tud tudatos döntést hozni. Ha pedig az apa vagy anya politikus, a gyerek eszköze lesz annak a célnak, hogy a kampány bemutassa, milyen családbarát, milyen családcentrikus az adott jelölt. Az alapítvány munkatársai szerint erre több példa is volt, főként akkor, amikor a politikusok bemutatták egy-egy napjukat.

A szakértők szerint az is komoly dilemmát jelent, hogy ha erről a témáról beszélünk, újságcikkek születnek, folyik a diskurzus, akkor óhatatlanul újra és újra elővesszük a rossz példákat és tovább osztjuk azokat a kampányfogásokat, elemeket, amelyekben megfigyelhető a gyermekjogok megsértése.

Úgy vélik azonban, hogy ha ez az ára a változásnak hosszú távon, akkor ezt az áldozatot meg kell hozni. Ám a figyelmet minden esetben fel kell hívni: nincs rendben gyerekkel kampányolni.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.