Gyerekek a kampányban: nem biodíszlet, nem szalagot vágni, fotózkodni kell velük

Lélek

És legfőképpen nem kellene kampánycélokra felhasználni. Hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben.

„A gyerek nem biodíszlet, hanem 18 év alatti személy, akinek jogai vannak: nem táncolni, szavalni, szalagot vágni, fotózkodni kell vele, hanem megkérdezni a véleményét az őt érintő kérdésekben” – erről szól a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány politikai irányelve, ami a politikusok figyelmét szeretné felhívni arra, hogy ne használjanak gyerekeket a kampányok során.

Ahogy azt tavaly, az országgyűlési választás előtt már megírtuk, az alapítvány egy kisokost állított össze a politikusoknak és a politikai kampányok szervezőinek, és arra hívja fel a figyelmet, hol sérülhetnek a gyermekjogok és ajánlásokat fogalmaz meg arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak. „Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is.

Ne ajándékozz!

A Hintalovon az önkormányzati választások előtt egy újabb, frissített irányelvvel jelentkezett. Álláspontjuk szerint egy-egy kampány során a szervezők sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy jogsértő tevékenységet végeznek, ha gyerekeket szerepeltetnek.

„Az irányelv fontos célja, hogy támogassa a politikai szervezetek saját önszabályozó folyamatait: a gyerekjogok betartását hosszútávon az biztosíthatja, ha a politikai szereplők felelősséget vállalnak saját működésükért, és kialakítanak egy belső szabályrendszert a gyerekek politikai kampányba való bevonásáról.” Hozzáteszik, a minimumszabályok nemcsak a politikusoknak, a szavazóknak is szólnak, őket is segíthetik abban, hogy mely politikai szereplők veszik komolyan a gyerekek érdekeit és jogait.

„A gyerekeket nem kizárni kell a politikából, hanem bevonni az őket érintő kérdésekbe. Ennek azonban nem az a módja, hogy róluk készítünk különböző felvételeket, hanem hogy velük egyeztetünk az őket érintő kérdésekben - ezt lehet jól is csinálni, az irányelv ebben is segítséget nyújt.” A minimumszabályok közé többek között olyan elemek kerültek be, mint például:

  • nem befolyásoljuk a gyerekeket,
  • betartjuk a fotózás szabályait,
  • az óvodákba, iskolákba nem viszünk pártpolitikát,
  • nem ajándékozunk.

Nem tudatos?

A Hintalovon munkatársai szerint sokszor valóban nem tudatosan történik a gyermekjogok áthágása. Szerintük az elmúlt évekhez képest már sokat javult a helyzet, az szembetűnő, hogy egyre többet beszélünk a témáról, így a politikusok és maguk a szülők is tudatosabban döntenek arról, hogy szerepeljen-e gyerek egy-egy kampányban.

Mindenképpen pozitívumként élik meg a szakemberek, hogy idén sok szülő, szakértő és egy önkormányzat is jelentkezett náluk, hogy a segítségüket kérje a gyermekjogokat tiszteletben tartó kampányokhoz.

false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

De azért bőven akadnak még kivételek. Például a napokban a botrányai miatt sokat emlegetett Borkai Zsolt, akit 345 ezer forintra büntetett a bíróság, amiért egy futópálya átadásakor a szülők tudta nélkül használta fel az eseményre kivezényelt iskolásokat.

Szekszárdon ugyan nem büntettek, de hasonló eset történt: a jelenlegi fideszes polgármester, Ács Rezső a tanév kezdetekor tízórais dobozokkal ajándékozta meg az elsősöket. Az eseményről készült képek természetesen a politikus Facebook-oldalán landoltak. A helyi választási bizottság szerint ez azonban nem minősült kampánynak.

Hasonlóval védekezett Rubovszky Csilla, Budapest V. kerületének jelenlegi alpolgármestere, aki szeptember végén Vajna Tímea fánkjait osztogatta a gyerekeknek. Szerinte azonban ez nem kampányfogás volt, csupán „esélyegyenlőségi okokból” osztogatta az édességet, legfőbb érve pedig az volt, hogy azokból éppúgy ettek a saját, mint az ellenzéki politikusok gyerekei.

Saját gyerekkel?

A Hintalovon szerint az is probléma, ha a politikusok a saját gyereküket vonják be a kampányba. Ez a jelenség még mindig gyakori. A szakemberek szerint itt nem az a baj, hogy a szülő ad-e hozzájárulást, vagy sem, hanem az, hogy a gyerek nem tud tudatos döntést hozni. Ha pedig az apa vagy anya politikus, a gyerek eszköze lesz annak a célnak, hogy a kampány bemutassa, milyen családbarát, milyen családcentrikus az adott jelölt. Az alapítvány munkatársai szerint erre több példa is volt, főként akkor, amikor a politikusok bemutatták egy-egy napjukat.

A szakértők szerint az is komoly dilemmát jelent, hogy ha erről a témáról beszélünk, újságcikkek születnek, folyik a diskurzus, akkor óhatatlanul újra és újra elővesszük a rossz példákat és tovább osztjuk azokat a kampányfogásokat, elemeket, amelyekben megfigyelhető a gyermekjogok megsértése.

Úgy vélik azonban, hogy ha ez az ára a változásnak hosszú távon, akkor ezt az áldozatot meg kell hozni. Ám a figyelmet minden esetben fel kell hívni: nincs rendben gyerekkel kampányolni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.