Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Lélek

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak.

„Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa, aki a Gyermekjogi 1×1 politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak című szakmai kiadvány szerzője. Az alapítvány ezzel a szakmai anyaggal egy olyan kisokost akar nyújtani politikusoknak és politikai kampányok szervezőinek, amely maximálisan figyelembe veszi a gyermekjogokat, felhívja a figyelmet arra, hol sérülhetnek ezek a jogok és ajánlásokat is megfogalmaz arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Önkéntes szerepvállalás

A választási kampányidőszakban gyakran előfordul, hogy a képviselőjelölteket gyerekei körében ábrázolják, hogy a politikusok iskolákba látogatnak, amiről aztán a közösségi oldalakon osztanak meg képeket (gondoljunk itt például Simicskó Istvánra, aki ezt előszeretettel űzi), a buszmegállókból az egyes pártokra szavazó mintacsaládok portréi köszönnek vissza ránk, vagy egy diákkórust párteseményeken szerepeltetnek. Ezek mindegyike veszélyezteti a gyermeki jogok érvényesülését. „Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. Nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül. A Gyermekjogi egyezmény szerint egy gyereknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő ügyben figyelembe vegyék a véleményét. Önkéntes és felelős döntést kell neki biztosítani ahhoz, hogy eldöntse, szerepet vállal-e egy adott politikai párt adott kampányában, de a részvételhez való joga azt is jelenti, hogy közösségben is kiállhat véleménye mellett” – vallják az alapítvány munkatársai, akik a kisokosban összeszedték azt az öt legfontosabb pontot, amit elengedhetetlen figyelembe venni minden kampány megszervezése előtt és közben:

  • A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.
  • A gyereknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.
  • A gyerekek nem használhatók politikai célokra.
  • A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.
  • A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.
false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

Valódi részvétel

Az alapítvány munkatársai hangsúlyozzák: a gyerekszerető imidzs hitelesebben felépíthető, ha a jelölt bemutatja azt a programot, amelyet a gyerekek részvételével dolgozott ki, és amit az ő érdekükben politikusként meg akar valósítani ahelyett, hogy gyerekpusziló, gyerekszerető politikus képét mutatja ország-világnak, a választók érzelmeire hatva és manipulálva őket. „Örömteli lenne olyan kampányokat látni, amelyek valódi gyerekrészvételen alapulnak, és nem a gyerekek (tudatos vagy megszokásból történő) kihasználásán. Ez persze nem könnyű. A világon mindenhol kihívás a gyermekjogokkal foglalkozóknak, hogy jól válaszoljanak a pártok igen gyakori kérdésére: miért éri meg a gyermekjogokat tisztelni, ha a gyerekek ilyen egyszerű és hatékony kampányeszközök?” A Hintalovon válasza erre az, hogy „a gyerek részvételének lehetősége nem a felnőtt társadalom ajándéka, hanem a gyerek joga, mert a részvétel megtapasztalására szüksége van ahhoz, hogy felelős, jogtudatos és jogkövető állampolgárrá váljon” – ami az egész társadalom érdeke.

„Ne azért legyen benne egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne. Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás” – vélik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követei, vagyis olyan 14–18 éves fiatalok, akik 2017 nyara óta aktívan foglalkoznak gyermekjogi témákkal és képviselik a gyermekjogokat különböző fórumokon.

A jelenségre felfigyelt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) is, akik készítettek egy bejelentő lapot arra az esetre, ha a szülő úgy érzi, nincs rendjén a gyerekével való kampányolás, például ha az óvodai vagy iskolai látogatás után egy politikus Facebook-oldalán köszönnek vissza a gyerekéről készített képek, videók. Ez jogsértő is lehet, amit a szülő bejelenthet a választási bizottságnál, a letölthető beadvánnyal pedig kivizsgáltathatja, hogy az adott politikus megsértette-e a választási eljárásra vonatkozó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

Gyermekjogi-1x1

null

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.