Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Lélek

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak.

„Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa, aki a Gyermekjogi 1×1 politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak című szakmai kiadvány szerzője. Az alapítvány ezzel a szakmai anyaggal egy olyan kisokost akar nyújtani politikusoknak és politikai kampányok szervezőinek, amely maximálisan figyelembe veszi a gyermekjogokat, felhívja a figyelmet arra, hol sérülhetnek ezek a jogok és ajánlásokat is megfogalmaz arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Önkéntes szerepvállalás

A választási kampányidőszakban gyakran előfordul, hogy a képviselőjelölteket gyerekei körében ábrázolják, hogy a politikusok iskolákba látogatnak, amiről aztán a közösségi oldalakon osztanak meg képeket (gondoljunk itt például Simicskó Istvánra, aki ezt előszeretettel űzi), a buszmegállókból az egyes pártokra szavazó mintacsaládok portréi köszönnek vissza ránk, vagy egy diákkórust párteseményeken szerepeltetnek. Ezek mindegyike veszélyezteti a gyermeki jogok érvényesülését. „Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. Nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül. A Gyermekjogi egyezmény szerint egy gyereknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő ügyben figyelembe vegyék a véleményét. Önkéntes és felelős döntést kell neki biztosítani ahhoz, hogy eldöntse, szerepet vállal-e egy adott politikai párt adott kampányában, de a részvételhez való joga azt is jelenti, hogy közösségben is kiállhat véleménye mellett” – vallják az alapítvány munkatársai, akik a kisokosban összeszedték azt az öt legfontosabb pontot, amit elengedhetetlen figyelembe venni minden kampány megszervezése előtt és közben:

  • A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.
  • A gyereknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.
  • A gyerekek nem használhatók politikai célokra.
  • A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.
  • A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.
false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

Valódi részvétel

Az alapítvány munkatársai hangsúlyozzák: a gyerekszerető imidzs hitelesebben felépíthető, ha a jelölt bemutatja azt a programot, amelyet a gyerekek részvételével dolgozott ki, és amit az ő érdekükben politikusként meg akar valósítani ahelyett, hogy gyerekpusziló, gyerekszerető politikus képét mutatja ország-világnak, a választók érzelmeire hatva és manipulálva őket. „Örömteli lenne olyan kampányokat látni, amelyek valódi gyerekrészvételen alapulnak, és nem a gyerekek (tudatos vagy megszokásból történő) kihasználásán. Ez persze nem könnyű. A világon mindenhol kihívás a gyermekjogokkal foglalkozóknak, hogy jól válaszoljanak a pártok igen gyakori kérdésére: miért éri meg a gyermekjogokat tisztelni, ha a gyerekek ilyen egyszerű és hatékony kampányeszközök?” A Hintalovon válasza erre az, hogy „a gyerek részvételének lehetősége nem a felnőtt társadalom ajándéka, hanem a gyerek joga, mert a részvétel megtapasztalására szüksége van ahhoz, hogy felelős, jogtudatos és jogkövető állampolgárrá váljon” – ami az egész társadalom érdeke.

„Ne azért legyen benne egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne. Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás” – vélik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követei, vagyis olyan 14–18 éves fiatalok, akik 2017 nyara óta aktívan foglalkoznak gyermekjogi témákkal és képviselik a gyermekjogokat különböző fórumokon.

A jelenségre felfigyelt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) is, akik készítettek egy bejelentő lapot arra az esetre, ha a szülő úgy érzi, nincs rendjén a gyerekével való kampányolás, például ha az óvodai vagy iskolai látogatás után egy politikus Facebook-oldalán köszönnek vissza a gyerekéről készített képek, videók. Ez jogsértő is lehet, amit a szülő bejelenthet a választási bizottságnál, a letölthető beadvánnyal pedig kivizsgáltathatja, hogy az adott politikus megsértette-e a választási eljárásra vonatkozó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

Gyermekjogi-1x1

null

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.