Egy gyerek ne legyen se díszlet, se eszköz!

Lélek

Gyermekjogi kisokost állított össze a Hintalovon Alapítvány politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak.

„Ha egy politikus fontosnak tartja a gyerekek jólétét, és szeretné demonstrálni gyerekbarát programját, akkor kezdje azzal, hogy tiszteli a gyerekeket. Ne használja őket politikai fegyverként, és vegye komolyan őket. A közügyek a gyerekeké is. Joguk van ahhoz, hogy saját magukat képviseljék benne” – mondta Németh Barbara, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársa, aki a Gyermekjogi 1×1 politikai kampányok szervezőinek és politikusoknak című szakmai kiadvány szerzője. Az alapítvány ezzel a szakmai anyaggal egy olyan kisokost akar nyújtani politikusoknak és politikai kampányok szervezőinek, amely maximálisan figyelembe veszi a gyermekjogokat, felhívja a figyelmet arra, hol sérülhetnek ezek a jogok és ajánlásokat is megfogalmaz arra, milyen az ideális és valódi gyermekrészvétel.

Önkéntes szerepvállalás

A választási kampányidőszakban gyakran előfordul, hogy a képviselőjelölteket gyerekei körében ábrázolják, hogy a politikusok iskolákba látogatnak, amiről aztán a közösségi oldalakon osztanak meg képeket (gondoljunk itt például Simicskó Istvánra, aki ezt előszeretettel űzi), a buszmegállókból az egyes pártokra szavazó mintacsaládok portréi köszönnek vissza ránk, vagy egy diákkórust párteseményeken szerepeltetnek. Ezek mindegyike veszélyezteti a gyermeki jogok érvényesülését. „Egy gyerek nem eszköz, nem díszlet, hanem jogokkal rendelkező állampolgár. Nem lehet kihasználni és politikai előnyökhöz jutni gyerekeken keresztül. A Gyermekjogi egyezmény szerint egy gyereknek joga van ahhoz, hogy minden őt érintő ügyben figyelembe vegyék a véleményét. Önkéntes és felelős döntést kell neki biztosítani ahhoz, hogy eldöntse, szerepet vállal-e egy adott politikai párt adott kampányában, de a részvételhez való joga azt is jelenti, hogy közösségben is kiállhat véleménye mellett” – vallják az alapítvány munkatársai, akik a kisokosban összeszedték azt az öt legfontosabb pontot, amit elengedhetetlen figyelembe venni minden kampány megszervezése előtt és közben:

  • A gyerekeket védeni kell a manipulációtól. A választási kampányoknak ők nem célcsoportjai.
  • A gyereknek joguk van a megfelelő tájékoztatásra a politikáról. Segíteni kell őket, hogy megértsék a politika és pártpolitika szerepét a közélet alakításában.
  • A gyerekek nem használhatók politikai célokra.
  • A gyerekek nem közszereplők: személyes adataik, képmásuk felhasználása sértheti jogaikat és legjobb érdeküket.
  • A gyerekeknek vannak polgári jogaik, és részt vehetnek az őket érintő közéleti kérdésekben.
false

 

Fotó: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

 

Valódi részvétel

Az alapítvány munkatársai hangsúlyozzák: a gyerekszerető imidzs hitelesebben felépíthető, ha a jelölt bemutatja azt a programot, amelyet a gyerekek részvételével dolgozott ki, és amit az ő érdekükben politikusként meg akar valósítani ahelyett, hogy gyerekpusziló, gyerekszerető politikus képét mutatja ország-világnak, a választók érzelmeire hatva és manipulálva őket. „Örömteli lenne olyan kampányokat látni, amelyek valódi gyerekrészvételen alapulnak, és nem a gyerekek (tudatos vagy megszokásból történő) kihasználásán. Ez persze nem könnyű. A világon mindenhol kihívás a gyermekjogokkal foglalkozóknak, hogy jól válaszoljanak a pártok igen gyakori kérdésére: miért éri meg a gyermekjogokat tisztelni, ha a gyerekek ilyen egyszerű és hatékony kampányeszközök?” A Hintalovon válasza erre az, hogy „a gyerek részvételének lehetősége nem a felnőtt társadalom ajándéka, hanem a gyerek joga, mert a részvétel megtapasztalására szüksége van ahhoz, hogy felelős, jogtudatos és jogkövető állampolgárrá váljon” – ami az egész társadalom érdeke.

„Ne azért legyen benne egy gyerek egy kampányban, mert gyerek, hanem mert üzenete van, amit közvetíteni szeretne. Ha egy gyereknek nem a véleménye és tapasztalata számít, akkor az nem lehet más, mint kizsákmányolás” – vélik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyermekjogi követei, vagyis olyan 14–18 éves fiatalok, akik 2017 nyara óta aktívan foglalkoznak gyermekjogi témákkal és képviselik a gyermekjogokat különböző fórumokon.

A jelenségre felfigyelt az Eötvös Károly Intézet (EKINT) is, akik készítettek egy bejelentő lapot arra az esetre, ha a szülő úgy érzi, nincs rendjén a gyerekével való kampányolás, például ha az óvodai vagy iskolai látogatás után egy politikus Facebook-oldalán köszönnek vissza a gyerekéről készített képek, videók. Ez jogsértő is lehet, amit a szülő bejelenthet a választási bizottságnál, a letölthető beadvánnyal pedig kivizsgáltathatja, hogy az adott politikus megsértette-e a választási eljárásra vonatkozó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

Gyermekjogi-1x1

null

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.