A munkahelyi e-mailek pusztító hatása

A villanypásztor

Lélek

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a munkaidőn kívül is záporozó, azonnali válaszadásra késztető, vagy csak olvasatlanul nyomasztó e-mailek súlyosan károsíthatják testi és lelki egészségünket. Már az EU is törvényekkel szabályozná a munkahelyi levelezést.

Van, akinél legalább háromszáz olvasatlan üzenetet jelez a levelezőprogram ikonja, de olyan is van, aki már három beérkező e-mailtől szorongani kezd. Sok nagy cégnél elvárás, hogy az e-maileket munkaidőn kívül is (lehetőleg azonnal) olvassák el a dolgozók, de előfordul, hogy a munka természetéből fakad a hajnali, esti vagy hétvégi e-mailezés – ilyen munka például az újságírás is. Az e-mail általánossá válása lehetővé tette, hogy a munkánk észrevétlenül tolakodjon be a magán­életünkbe.

A University of California kutatásában hordozható szívmonitorral szerelték fel az alanyokat, és 12 napon keresztül figyelték, milyen stresszre utaló fiziológiai reakciókat mutatnak e-mailezés közben. Az eredmény: minél több időt tölt valaki e-mailezéssel egy adott időintervallumban, annál magasabb az aktuális szorongásszintje. A kutatás szerint az sem feltétlenül segít, ha valaki tudatosan próbálja kijelölni magának az e-mailek átböngészésére szánt időt: a szorongásra hajlamos személyeket (akiknél magasabb neuroticizmust mértek) csak még feszültebbé teszi, ha nem olvassák el azonnal a leveleiket.

A pennsylvaniai Lehigh University 2018-as kutatásából az is kiderült, hogy a szabadidőnket mérgező e-mailezés a személyes kapcsolatainkat is kikezdheti: azoknál, akik úgy érezték, munkaidőn kívül is állandó készenlétben kell lenniük a munkahelyi e-mailek megválaszolására, magasabb szorongásszintet és csökkent mentális, illetve fizikai jóllétet mértek a kutatók, függetlenül attól, hogy valójában mennyi időt töltöttek e-mailezéssel. A vizsgálatba bevonták a párkapcsolatban élő dolgozók partnereit is: az állandó online jelenléttől szorongók párja is jóval elégedetlenebb az életminőségével és párkapcsolatával. Egy 2019-es svéd kutatás is igazolta az e-mailes készenlét és a kedvezőtlen egészségügyi következmények közötti kapcsolatot, az angol pszichológiai zsargonban pedig már az email anxiety (e-mail-szorongás) kifejezés is bevettnek számít.

Male clinging to handrail

 
Nem szabadulhatsz
Fotó: 123RF

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.