Action Man bizonyos értelemben a történelem homályos és mitikus kezdeteitől fogva velünk van, az élenjáró harcos archetípusa, és ezt a Hasbro által a játékbaba mellé kedvcsinálónak legyártatott rajzfilmsorozat is jelezni igyekszik: a sztori szerint Action Man amnéziában szenved, és csak ősellensége, a világuralomra törekvő Dr. X ismeri múltját, valamint az a múltban beszerzett Achilles-sarkait. Nyilván azt is csak ő tudja, honnan ered a jobb arccsontot és orcát lendületesen átszelő festői heg, melyet Action Man összes reinkarnációjára ráfestenek. Ha másról nem, erről mindig megismerhetjük. Action Man arcberendezése ugyanis kevéssé jellegzetes, miután kísérletezett néhány évig G. I. Joe imitálásával, végül kikötött James Bondnál, mintegy galtoni képmást adva az ügynök összes eddigi és ezutáni megszemélyesítéséről (mibe fogadunk?). Amúgy leginkább renitens ügynökként viselkedik: Szupermentől megkülönbözteti, hogy nem tud repülni, viszont mindent tud, csak épp repülni nem. Ügynök voltára utal az a gyengéd paternalizmus is, amellyel megbízóit (a Világállam kormányát?) kezeli.
Tizenöt percenként megmenti a világot
valamilyen ötvenes évekbeli zsargonban előadott, de a kilencvenes évek történelmi kelléktárából merített veszélytől (ellopott rakéta, halálos vírus a sztratoszférában, célkövető gyilkos robot), viszont a nők csak bajtársi alapon érdeklik, és szigorúan egyforma kedvességgel kezeli női, férfi és mozgássérült beosztottait. Action Man egyéb erényei mellett politikailag korrekt is.
Action Man és Dr. X mintegy negyedóránként megújuló, eddig 64 folytatást látott párviadala minden manicheus vagy kriptomanicheus lelkét magával kell hogy ragadja: nem más ez, mint az univerzum titka, Dr. Dirac ősegyenlete, a nagy kétismeretlenes harc jó és gonosz között. A legigazibb világhős (jogos az elnevezés) a globális heroizmuskereslet közös nevezőjét kívánja nyújtani, Mezopotámiában tehát beleképzelhetjük Gilgamest, Indiában Ramát, Memphisben pedig G. I. Joe (the real American hero¨) és Elvis finoman ötvözött alakját. A magyar közönségnek annyiban van nehéz dolga, hogy bajuszos változatban nem gyártják, Zrínyi Miklós és II. Rákóczi Ferenc ily módon kirekesztődik a történelmi elődök közül. Dr. X viszont kiköpött Koppány.
Magyar tesztcsoportunk, a jelen sorok írójának hatéves fiúgyermeke és óvodai társasága, mindenesetre nem hiányolta a bajuszt. Ellenkezőleg. A hatéves fiúgyermek láthatólag örömmel vette, hogy a költségkímélő rajzfilmből elhagytak minden felesleges, szülőszórakoztató vagy sznobszelídítő cirádát, és a lényegre koncentráltak, és kifejezte abbeli meggyőződését, hogy Action Man még Szupermennél is jobb, és nyilván megveri a birodalmiakat is. Az együgyűségből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy alávalóbb lenne más, bonyolultabb hősszemélyiségeknél. Filozófiája, amelyet a PC-generációba tartozó amerikai rajzfilmek jelesebb példányai is osztanak, a szórakoztatva nevelés: Action Man amellett, hogy küzd a világ gonosz erői ellen, időnként toleranciára, testedzésre és
a drogok mellőzésére is felszólít
a rajzfilmsztorikhoz mellékelt kis utóiratokban. A főtermék pedig, a Magyarországon is kapható babaszéria, az egyszerű pusztítás helyett az ügyes és sportos küzdelemre igyekszik helyezni a hangsúlyt, kifejezetten környezetvédő harci eszközöket használ - a Városi vagány sorozatba tartozó egyed gépesített gördeszkáján például kilőhető korongokat visel.
Noha a Hasbro marketing-szakemberei minden bizonnyal jó okkal próbálják most kiaknázni ezt a szociális és kulturális gyökereitől ügyesen megszabadított, de izomzatában és hősi kellékeiben erőteljesen artikulált személyiséget, a globális vonzerő másodlagos vonás. Action Man
eredetileg nemzeti hősként
szeretett volna karriert csinálni.
Mint ezt David Hogson angol gyűjtő legnyűgöző honlapjából (http://www.galeed.co.uk/am) megtudhatjuk, a történettudomány, különösen pedig az antikvárius érdeklődésű gyűjtők, akik minden időtlen mítoszba beleártják magukat, számon tartja Action Man történetét is. A történet Nagy-Britanniában indult 1966 januárjában egy 12 hüvelyk magas, öltöztethető babával. Gyártójának, a Palitoy Ltd.-nek nem kisebb ambíciója volt, mint G. I. Joe angol bajtársának és vetélytársának megteremtése. Ha az ekkor nekilendülő piaci versenyt a Palitoy Ltd. helyett a felcsillanó lehetőséget szintén kiaknázni igyekvő Pedigree Toys nyerte volna meg, akkor Action Man ma a brit nemzeti identitást sokkal mélyebben és egyértelműbben vállaló Tommy Gunn nevet viselné - kesereg Hogson.
De a világot már 1966-ban is globális erők uralták, és a Palitoy Ltd. hamarabb esett be az amerikai játéknagyhatalom, a Hasbro ajtaján, megszerezvén a G. I. Joe-licencet, és hosszabb távon eladva Tommy Gunn lelkét az ördögnek. Némi pszichoanalízis és némi gazdaságtörténet segítségével tulajdonképpen nem nehéz rájönni, hogy az 1993-ban immáron a Hasbro termékeként újjászülető Action Man baba azért szenved amnéziában, hogy ne kelljen folytonosan emlékeznie anyaméhben megfojtott ikertestvérére, befalazott alteregójára, Tommy Gunnra. A nemzetrontás ugyanis odáig terjedt, hogy az elsősorban Európát megcélzó új sorozat első négy babáját a G. I. Joe Pantheon (vagyis Hall of Fame) alapján készítették el (Duke, sivatagi viharban; Kígyószem, a nindzsa; a szintén rajzfilmhős Cobra Commander és Stalker, az ejtőernyős paramili). Az is igaz viszont, hogy a megfojtott ikertestvérek, ritkaságuknál fogva, elegáns gyűjtemények díszhelyein végzik, ellentétben tömegesedő testvéreikkel, akik az egyívású zsebpénztételekkel egyetemben lassan alásüllyednek a szupermarketek és a bevásárlóközpontok viharos kampányok mosta mocsaras öblében.
Ami kár volna, mert maga a termék - a made in China gagyik felől nézve - minőségi darabnak mondható. A tervezők, James Bond szelleméhez híven, nagy hangsúlyt fektetnek a működő elemekre, amelyek ráadásul ötletességükkel talán még a szülőt is mosolyra fakasztják, ha bírja cérnával még a kifizetett összeg után. Action Man különféle inkarnációiban sárkányrepül és ejtőernyőzik (de igazán), úszik, hegyet mászik, fűrészel és tutajt vezet, alámerül mélytengeri kutatókabinjában, hómobilján száguldozik, motorbiciklijéből rakétákat lő ki, és állítólag léteznek olyan példányok is, amelyek walky-talkyznak, emberi fül számára is hallható módon, és mozog a szemük, bár ilyet személyesen nem tapasztaltunk. Elég ijesztő lehet.
Mint a Hasbro Magyarország Kft. marketingigazgatója, Andics Ágnes elmondta, Action Man
nem a magyar átlagkeresetre
van kitalálva. A baba közepes mértékű ellátottsággal 7-8 ezer forintba kerül a boltokban, a kiegészítők 3-4 ezer forint körül járnak, az ínycsiklandóbb járművek viszont 10 ezer Ft alatt nem elérhetők (és nem jár velük baba). Ennek ellenére azonban, talán az ügyes kampánynak köszönhetően (az azóta már megszűnt Szív TV a Hasbro szponzorálásával levetítette a rajzfilmsorozatot, és nagy érdeklődést kiváltó országos rajzversenyt hirdettek Action Man mobilra), talán Action Man örök értékeiből fakadóan, az irántuk mutatkozó kereslet tartósnak nevezhető a magyar piacon. Ez évente mintegy tízezer eladott darabot jelent. A Hasbro sokféle sztármárkája közül (Furby, Monopoly stb.) csak a Star Wars játékos emléktárgyai járnak előttük, de ez utóbbi esetében már Magyarországon is kialakult a gyűjtői szubkultúra, ahol a szenvedély képes legyőzni az árérzékenységet. De a magyar középosztály méretét azért mégse az évi tízezer eladott Action Man alapján próbáljuk megbecsülni.
Babarczy Eszter
