Egy ország nemcsak attól nagy, ha a határait három tenger mossa, hanem a benne élő emberek teljesítményétől is. Magyarország a történelme során nem uniformizálta a területén élő népeket, hanem közös kultúrát teremtett velük; számtalan kultúra és népcsoport tudását, tapasztalatát egyesíti, köztük a hatszáz éve a nemzet részét képező cigányokét is. A romák hosszú századok óta részei és alakítói a magyar történelemnek.
Magyar identitásukat a határon túlra került cigányok sem veszítették el. A határon túli magyarok, a magyar iskolákban tanuló diákok, az erdélyi vagy szlovákiai magyar pártokra szavazók jelentős része magyar cigány.
Az elmúlt évtizedekben számos hiánypótló kutatás született a cigányokról, a tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból, az iskolai tananyagokban pedig szinte teljesen láthatatlanok.
A Roma Sajtóközpont (RSK) civil partnereivel immár második éve szervez programokat a nemzetközi roma napra, április 8-ára, hogy a romák sokrétű kultúráját és értékeit bemutassa. Budapesten és vidéki nagyvárosokban – Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Debrecenben – rengeteg program várja az érdeklődőket. (Részletek az RSK honlapján és Facebook- oldalán.)
NEMZETKÖZI ROMA NAP: 1971. április 8-án ült össze a London melletti Orpingtonban az első Roma Világkongresszus, ahol a 23 országból érkező résztvevők megválasztották a roma nép zászlaját, himnuszát és önelnevezését. Az esemény tiszteletére 1990-ben e napot a IV. világkongresszuson a romák nemzetközi napjának kiáltották ki.
