Kiállítás: Pest és lélek (A meg nem valósult Ferencváros)

  • - legát -
  • 2005. február 17.

Lélek

Ha azt halljuk, meg nem valósult, leginkább valami kudarcba fulladt, dédelgetett álom ugrik be. Valami fantasztikus, ami helyett egészen más, sokkal rosszabb, kevésbé minőségi jött létre, ha egyáltalán. Hosszasan sorolhatnánk mind-azokat a fővárosi ábrándokat - az 1920-as években megálmodott metrótól, a Madách térről induló sugárúton át a budai trolibuszhálózatig -, amelyek csupán a tervezőasztalon születtek meg, de talán még hosszabban azokat, amelyek megvalósulása csalódást keltett.

Ha azt halljuk, meg nem valósult, leginkább valami kudarcba fulladt, dédelgetett álom ugrik be. Valami fantasztikus, ami helyett egészen más, sokkal rosszabb, kevésbé minõségi jött létre, ha egyáltalán. Hosszasan sorolhatnánk mind-azokat a fõvárosi ábrándokat - az 1920-as években megálmodott metrótól, a Madách térrõl induló sugárúton át a budai trolibuszhálózatig -, amelyek csupán a tervezõasztalon születtek meg, de talán még hosszabban azokat, amelyek megvalósulása csalódást keltett.

A Nagycsarnok mellett, a Pipa utcában található hangulatos Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény aktuális kiállítására is azzal érkeztünk, hogy kapunk egy csokorra való álmot, szabad és légikikötõt, függõ- és szellemvasutat, metrót és retrót, legalább egy tûztornyot a Tûzoltó utcába. De vernegyulásdi helyett más játékot találtak ki a rendezõk, amikor néhány kiemelkedõ kilencedik kerületi építmény századfordulós pályázati anyagából több mint hatvan tervet, tervrészletet, vázlatot válogattak össze és helyeztek el két teremben, a korabeli építésziroda-enteriõrt is megidézve. Ám az Iparmûvészeti Múzeum, a Bakáts téri templom, a Ferenc József (Szabadság) híd, a Nagycsarnok, a Közvágóhíd és az - eredetileg a Kálvin téren, de 1959-tõl már az Erzsébet téren felállított - Danubius-kút pályázati anyagait átnézve mégsem egyértelmû, hogy a korabeli illetékesek vajon jó döntést hoztak-e. A felsorolt objektumok ugyanis olyannyira a budapesti városkép nélkülözhetetlen elemeivé váltak, hogy csak roppant fantáziával tudnánk másnak látni õket. Például ha Ybl Miklós helyett Steindl Imre gyõz, a Bakáts téren ma egy neogótikus templom állna, de persze akkor azt tartanánk "nélkülözhetetlennek". Vagyis ami a legfontosabb, a kiállított tervek között mindegyik minõségi munka, egyikre sem lehet rossz szavunk.

Különösen, ha a kiállítás megtekintése után felszállunk a 2-es villamosra, és a Boráros teret elhagyva, megtekintjük az "éppen most megvalósuló Ferencváros"-t, a luxusapartmanokkal, a Nemzeti Színházzal, a Mûvészetek Palotájával. Vajon ezekbõl rendeznek száz év múlva kiállítást?

- legát -

Megtekinthetõ március 25-ig

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.