Kiállítás: Pest és lélek (A meg nem valósult Ferencváros)

  • - legát -
  • 2005. február 17.

Lélek

Ha azt halljuk, meg nem valósult, leginkább valami kudarcba fulladt, dédelgetett álom ugrik be. Valami fantasztikus, ami helyett egészen más, sokkal rosszabb, kevésbé minőségi jött létre, ha egyáltalán. Hosszasan sorolhatnánk mind-azokat a fővárosi ábrándokat - az 1920-as években megálmodott metrótól, a Madách térről induló sugárúton át a budai trolibuszhálózatig -, amelyek csupán a tervezőasztalon születtek meg, de talán még hosszabban azokat, amelyek megvalósulása csalódást keltett.

Ha azt halljuk, meg nem valósult, leginkább valami kudarcba fulladt, dédelgetett álom ugrik be. Valami fantasztikus, ami helyett egészen más, sokkal rosszabb, kevésbé minõségi jött létre, ha egyáltalán. Hosszasan sorolhatnánk mind-azokat a fõvárosi ábrándokat - az 1920-as években megálmodott metrótól, a Madách térrõl induló sugárúton át a budai trolibuszhálózatig -, amelyek csupán a tervezõasztalon születtek meg, de talán még hosszabban azokat, amelyek megvalósulása csalódást keltett.

A Nagycsarnok mellett, a Pipa utcában található hangulatos Ferencvárosi Helytörténeti Gyûjtemény aktuális kiállítására is azzal érkeztünk, hogy kapunk egy csokorra való álmot, szabad és légikikötõt, függõ- és szellemvasutat, metrót és retrót, legalább egy tûztornyot a Tûzoltó utcába. De vernegyulásdi helyett más játékot találtak ki a rendezõk, amikor néhány kiemelkedõ kilencedik kerületi építmény századfordulós pályázati anyagából több mint hatvan tervet, tervrészletet, vázlatot válogattak össze és helyeztek el két teremben, a korabeli építésziroda-enteriõrt is megidézve. Ám az Iparmûvészeti Múzeum, a Bakáts téri templom, a Ferenc József (Szabadság) híd, a Nagycsarnok, a Közvágóhíd és az - eredetileg a Kálvin téren, de 1959-tõl már az Erzsébet téren felállított - Danubius-kút pályázati anyagait átnézve mégsem egyértelmû, hogy a korabeli illetékesek vajon jó döntést hoztak-e. A felsorolt objektumok ugyanis olyannyira a budapesti városkép nélkülözhetetlen elemeivé váltak, hogy csak roppant fantáziával tudnánk másnak látni õket. Például ha Ybl Miklós helyett Steindl Imre gyõz, a Bakáts téren ma egy neogótikus templom állna, de persze akkor azt tartanánk "nélkülözhetetlennek". Vagyis ami a legfontosabb, a kiállított tervek között mindegyik minõségi munka, egyikre sem lehet rossz szavunk.

Különösen, ha a kiállítás megtekintése után felszállunk a 2-es villamosra, és a Boráros teret elhagyva, megtekintjük az "éppen most megvalósuló Ferencváros"-t, a luxusapartmanokkal, a Nemzeti Színházzal, a Mûvészetek Palotájával. Vajon ezekbõl rendeznek száz év múlva kiállítást?

- legát -

Megtekinthetõ március 25-ig

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.