Kiss Noémi a lombikanyaságról és egy rettenetes rádióműsorról

  • narancs.hu
  • 2017. május 4.

Lélek

Egy rádióműsor a Kossuthon, amiben megkérdőjelezik a lombikban fogant gyerekek emberi mivoltát. Ízelítő friss lapszámunkból.

„Az orvosok Istent játszanak, azok, akik kémcsőben hoznak létre embereket, nem fogadják el sorsukat.” „Az így születettek egész életükben nehéz emlékekkel élnek, lelki problémákkal küzdenek.” Ezek nemcsak idézetek egy rádióműsorból (Kossuth rádió, Vendég a háznál), hanem életvezetési tanácsok – tudományos álcában. A műsorban pontosan elmondják, hogy kihez és mihez forduljon az anyaság furcsa képviselője, aki nem tudott természetes úton teherbe esni. Az olyan anyának, aki nem fogadta el a meddőséget, és mégis szül, terápiát javasolnak. Ennek során a gyerekét kezelik, kikezelik a lelkét. Megtudom, hogy prenatális korba visszavezetve visszakaphatjuk elveszett, melegséggel teli életünket. Sok sikeres kliens áll e „lombikellenes”, de mégis a lombikosok számára létrejött pszichológusi (ám erősen vallási töltetű) mozgalom mögött. Ott vannak az óvodákban, iskolákban, egyházakban, egyetemeken, kon­fe­ren­ciá­kon. Talán úgy hívják, családtudomány. Ezt nem mondják ki, de benne van. Hitük szerint a mesterséges megtermékenyítés, még ha oly sikeres és gyerek születik belőle, akkor sem tud megbirkózni az ősi erővel, a lélekvándorlással. Huh.

(…)

Kiss Noémi

Kiss Noémi

Fotó: Facebook

A Vendég a háznál adásában teljesen új és roppant kellemetlen és kegyetlen dolgokat beszélnek gyerekek világra jöttéről, egészen pontosan megkérdőjelezik emberi mivoltukat. Torkomon ragad a korai ebéd, hisz az anyaság, apaság lelki teljességét vonja kétségbe a műsor. Több tíz percen át adásban beszélő emberek állítják, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel érkezettek lelki élete zavart. Nehéz korai emlékeket cipelnek, és általánosan elmondható, hogy születésük különös körülményét egész életükben teherként hordozzák, annak emlékét őrzik, ez pedig a viselkedésükre is kihat. Nincs semmilyen ellenpont, más vélemény vagy kiszólás, kritika. Az egyetlen megoldás a „hideg embrió” emlékezetének terápiás leküzdése, vagy a lemondás az „ilyen gyerekről”, a lombikanyaság etikai okokból való elutasítása.

Kiss Noémi írása a ma megjelent, friss Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.