Kiss Noémi a lombikanyaságról és egy rettenetes rádióműsorról

  • narancs.hu
  • 2017. május 4.

Lélek

Egy rádióműsor a Kossuthon, amiben megkérdőjelezik a lombikban fogant gyerekek emberi mivoltát. Ízelítő friss lapszámunkból.

„Az orvosok Istent játszanak, azok, akik kémcsőben hoznak létre embereket, nem fogadják el sorsukat.” „Az így születettek egész életükben nehéz emlékekkel élnek, lelki problémákkal küzdenek.” Ezek nemcsak idézetek egy rádióműsorból (Kossuth rádió, Vendég a háznál), hanem életvezetési tanácsok – tudományos álcában. A műsorban pontosan elmondják, hogy kihez és mihez forduljon az anyaság furcsa képviselője, aki nem tudott természetes úton teherbe esni. Az olyan anyának, aki nem fogadta el a meddőséget, és mégis szül, terápiát javasolnak. Ennek során a gyerekét kezelik, kikezelik a lelkét. Megtudom, hogy prenatális korba visszavezetve visszakaphatjuk elveszett, melegséggel teli életünket. Sok sikeres kliens áll e „lombikellenes”, de mégis a lombikosok számára létrejött pszichológusi (ám erősen vallási töltetű) mozgalom mögött. Ott vannak az óvodákban, iskolákban, egyházakban, egyetemeken, kon­fe­ren­ciá­kon. Talán úgy hívják, családtudomány. Ezt nem mondják ki, de benne van. Hitük szerint a mesterséges megtermékenyítés, még ha oly sikeres és gyerek születik belőle, akkor sem tud megbirkózni az ősi erővel, a lélekvándorlással. Huh.

(…)

Kiss Noémi

Kiss Noémi

Fotó: Facebook

A Vendég a háznál adásában teljesen új és roppant kellemetlen és kegyetlen dolgokat beszélnek gyerekek világra jöttéről, egészen pontosan megkérdőjelezik emberi mivoltukat. Torkomon ragad a korai ebéd, hisz az anyaság, apaság lelki teljességét vonja kétségbe a műsor. Több tíz percen át adásban beszélő emberek állítják, hogy a mesterséges megtermékenyítéssel érkezettek lelki élete zavart. Nehéz korai emlékeket cipelnek, és általánosan elmondható, hogy születésük különös körülményét egész életükben teherként hordozzák, annak emlékét őrzik, ez pedig a viselkedésükre is kihat. Nincs semmilyen ellenpont, más vélemény vagy kiszólás, kritika. Az egyetlen megoldás a „hideg embrió” emlékezetének terápiás leküzdése, vagy a lemondás az „ilyen gyerekről”, a lombikanyaság etikai okokból való elutasítása.

Kiss Noémi írása a ma megjelent, friss Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.