Miért utálják oly' sokan a vegánokat?

  • BM
  • 2020. február 7.

Lélek

Viselkedésük gyakran provokatív, ráadásul, és ez a legzavaróbb, olykor egyet is lehet érteni velük.

2019 júliusában egy csupasz mellű, lófarkas férfi bukkant fel Londonban egy vegán piacon egy döglött mókussal a kezében, amit aztán rágcsálni kezdett. A bizarr jelenetről videó készült, amelyen látható az állat félig megnyúzott, szőrös teste, miközben a feldúlt tömeg arra vár, hogy a rendőrség végre elvigye a férfit. A provokátor szája véres, miközben egy előtte elsétáló személy azt kérdezi tőle: „Miért csinálod ezt?”

Ahogyan egyre népszerűbb a vegán életmód, úgy növekszik a velük szembeni ellenszenv is. A BBC annak járt utána, hogy egyesek miért nem bírják elviselni, ha valaki nem akar állati eredetű élelmiszert fogyasztani.

Utálják őket

Vitathatatlan, hogy a feszültségkeltésből a vegán aktivisták is lapaosan kivették a részüket: nem egy olyan demonstrációt tartottak, amelyek irritálták a „húsfogyasztókat. Malacokat raboltak el egy sertéstelepről, illetve olyan is előfordult, hogy nyilvános helyen mű szarvaslábakkal ingerelték a helyieket.

Ettől függetlenül nehéz magyarázatot találni arra, hogy mi az oka a vegánokra zúdított haragnak: a kutatások kimutatták, hogy a kábítószerfüggöket vetik meg hasonló mértékben, a legnépszerűtlenebbek pedig azok, akik morális okokból nem akarnak állati eredetű élelmiszert fogyasztani. Pedig ezek az emberek szándékaik szerint azért döntenek e mellett az életmód mellett, mert kevesebb szenvedést szeretnének a világban.

Van rá magyarázat

Sokan találják képmutatónak a vegánokat: úgy vélik, hogy a növények levágása is „gyilkosság”, egyes élelmiszerek termelése óriási környezeti károkat okoz, nem mellesleg számos állat veszíti el az élőhelyét emiatt, ami ugyancsak a pusztulásukat eredményezheti.

Másik népszerű magyarázat, hogy a vegánok radikális nézeteket vallanak, és mindig kéretlenül tolják az arcunkba, hogy ők bizony nem esznek állati eredetű élelmiszert. A BBC cikkének szerzője egy viccel illusztrálta ezt a magatartást: „ – Hogyan ismerheted fel a vegánt egy vacsorán? – Ne aggódj! Biztos lehetsz abban, hogy közölni fogja veled”.

Egy harmadik teória szerint „csakis pszichopaták lehetnek, akik képesek megenni a vegán ételeket”. E némileg szélsőséges véleményt nem kis részben az az undor táplálja, amit a tofu, a sejtán és a hasonló „hamis hús” termékek keltenek a nem vegán emberek jó részében.

A húsevés hozzájárul a fajok kihalásához. Próbáld ki a vegán étrendet!” jelentésű feliratokkal tüntetnek az Emberek az Állatokért Való Etikus Bánásmódért (PETA)

A húsevés hozzájárul a fajok kihalásához. Próbáld ki a vegán étrendet!” jelentésű feliratokkal tüntetnek az Emberek az Állatokért Való Etikus Bánásmódért (PETA) aktivistái Újdelhiben.

Fotó: MTI/EPA/Pijal Adhikari

Imádjuk a húst

De valóban ezek volnának a valós okok, amiért oly sokan utálják a vegánokat? Nos, egyes pszichológusok szerint az irántuk érzett széles körű neheztelésnek mélyebb okai vannak.

Hank Rothgerber, a Kentuckyban található Bellmarine Egyetem szociálpszichológusa szerint egy olyan korszakban élünk, amely egyre több bizonyítékot és érvet szolgáltat arra, hogy a húsfogyasztás miért rossz. Egyre több könyv is ezzel foglalkozik. Viselkedésünk mégsem változott jelentősen, hiszen például 2018-ban az egy főre jutó húsfogyasztás a legnagyobb volt az Egyesült Államok történetében. Rothgerber szerint a két szemléletet (a húsfogyasztás káros az egészségre és a környezetre, ellenben a hús nagyon finom) nehezen összeegyeztethető a legtöbbeknél. Az agyunk pedig igen hatékonyan óv minket mindattól, amivel nem akarunk szembesülni.

Egyes szakértők „húsparadoxonnak” hívják ezt, de vannak, akik erőteljesebben fogalmaznak és „erkölcsi skizofréniának” bélyegzik a jelenséget. Az emiatti feszültséget nem úgy oldjuk föl, hogy a viselkedésükön változtatunk, hanem úgy, hogy másokra hárítjuk a felelősséget. Ahogyan a tőzsdei brókerek is, amikor veszteséget könyvelnek el rossz befektetéseik miatt, hajlamosak a vezetőiket hibáztatni.

Lerántották a leplet

Rothberger szerint számos olyan magyarázat létezik, amellyel el lehet kerülni a húsparadoxont. Ide tartozik az, amikor a cégek azt az érzetet keltik, hogy a haszonállatok boldog körülmények között élnek, vagy amikor az emberek szándékosan nem vesznek arról tudomást, hogy a hús és az élő állatok között kapcsolat van. Ide sorolható az is, amikor arra hivatkozva eszik valaki húst, hogy az nem vadon élő állattól származik, hanem tenyésztettől.

Szadisták

Vagyis magyarázatokat keresnek arra, hogy egyébként az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása miért helyes és szükséges, és hogy amúgy a vegánság miért butaság. Julia Minson, a Pennsylvaniai Egyetem pszichológusa felmérte, hogy az emberek mit gondolnak azokról, akik elutasítják az állatok fogyasztását. A kutatásában résztvevők általában a „furcsa”, „arrogáns”, „prédikátor”, „millitáns”, „feszült”, „hülye” és a meglepő „szadista” jelzővel illette a vegánokat.

A vegánok hírnevén amúgy valóban nem javít , hogy többen tényleg azt gondolják magukról, jobbak húsevő embertársaiknál. Ugyanakkor tény, hogy számos húesvő is egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az állati eredetű ételek fogyasztását csökkenteni kellene – és a vegánok iránt érzett ellenszenvnek lehet éppen ez a belátás is az egyik forrása.

Legalábbis így vélik a pszichológus szakemberek.

(via BBC)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.