Lélek

"A magzat szót fogad" - Raffai Jenő pszichoanalitikus

Mára csaknem kétezer gyerek él Magyarországon, akikkel már magzat korukban kommunikált az anyjuk a kapcsolatanalízis módszerével, amelyet Raffai Jenő dolgozott ki. A pszichoanalitikus állítja, hogy a szülés 95 százalékban lélektani folyamat, ezért csökkenthetők a komplikációk, olyannyira, hogy pácienseinél még soha nem fordult elő koraszülés. A lelki köldökzsinórnak köszönhetően ezek a kisbabák világrajövetelük után azonnal fogékonyak a külvilágra, nyitottak, kiegyensúlyozottak. A módszert külföldön áttörésként ünneplik, itthon viszont még csak most kezdik oktatni.
  • Gergely Zsófia
  • 2008. május 8.

A túlsó parton - Dani Gyöngyi vívó, paralimpikon

Az athéni ezüstérem után most a pekingi felkészülés a legfontosabb, de mellette sok másra is jut energiája. Például ötletgazdája és szervezője volt annak az április eleji nagyszabású sportnapnak, amelyen mozgáskorlátozottak ismerkedhettek meg 24-féle sportággal.
  • Orosz Ildikó
  • 2008. április 17.

Holland temetés - Változó igények

Az elmúlt évtizedek két legfontosabb holland társadalmi változása az individualizálódás és a multikulturális vagy inkább multietnikai jelleg erősödése. Az előbbi az egyén önrendelkezés, illetve önkifejezés iránti vágyából, az utóbbi a bevándorlók számának drasztikus növekedéséből táplálkozik. A két jelenség - mint e rövid írásból kiderül - ma már a temetőkben is él és virul.
  • Bérczes Tibor
  • 2008. április 10.

"Az a bizonyos érzelmi tőke" - David Endt, az Ajax Amsterdam sajtófőnöke

"A mai zsoldosfutball korában sem lehet sikeres egy klub, ha nem kötődik érzelmileg a szülővárosához, illetve a szurkolóihoz" - állítja interjúalanyunk. A példaként természetesen saját klubját említi, amely, bár soha nem volt és nem lesz olyan tőkeerős, mint a "nagyok", mégis időről időre feljut a csúcsra. Feltéve, ha az "érzelmi tőke" fontosságáról nem feledkezik meg.
  • Bérczes Tibor
  • 2008. március 13.

Kezdetleges kultúra - Jane Goodall etológus

Szakmai és emberi hitelét felhasználva az elmúlt húsz évben a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ügyének szentelte életét. 73 évesen is átlagosan évi 300 napot utazik. Lobbizik és előadásokat tart, abban a hitben, hogy az emberiség képes megoldani a saját maga által előidézett problémákat. A világhírű csimpánzkutató-környezetvédő a Rügyek és Gyökerek környezeti nevelési hálózat magyarországi szervezetének meghívására érkezett Budapestre.
  • Orosz Ildikó
  • 2008. február 14.

"Nem vagyunk robotok"

Minden második magyar elhízott vagy túlsúlyos, a gyerekek közül is egyre többen küzdenek súlyproblémával, de a többség csak akkor változtat egészségtelen táplálkozásán, ha már belebetegedett. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint az emberek bűnbakot keresnek, és inkább hisznek az erőfeszítés nélküli fogyással ámító csodakapszulákban.
  • Gergely Zsófia
  • 2008. január 31.

Az önromboló legenda - Robert James Fischer (1943-2008)

Amikor 1972. július 11-én a fehérrel játszó Borisz Szpasszkij hosszas egyeztetések után végre megtehette a világbajnoki címért vívott első sakkjátszma első lépését, egy másfél hónapig tartó amerikai-szovjet párviadal kezdődött el, mondhatni, a két világrendszer csapott össze egymással. A kortársak többsége legalábbis így élte át "az évszázad mérkőzését", amely a sakkot mint sportot is a népszerűség soha nem tapasztalt magaslataira emelte.
  • - kovácsy -
  • 2008. január 24.

Ha kell, a nyúllal szemben - Bozsó István kerékpáros

Amikor New Yorkból az atlantai paralimpiára biciklizett, egyik este nem ért a lefoglalt szállásra. Betért egy plébániára, hátha megengedik, hogy annak zárt parkolójában aludjon a kocsiban. A pap beültette egy hatalmas kocsiba, és erdőn-mezőn keresztül vitte a sötétben. Akkor félt, különben nem szokott. De akkor sem kellett volna - egy luxusszállóba vitte a pap. A segítséget meg kell tanulni elfogadni.
  • Pölös Zsófia
  • 2008. január 10.

"A biológia Microsoftja jött volna létre" - Tim Hubbard genomkutató

Hatalmas tétje volt az emberi örökítőanyag kódsorrendjének leolvasásában egy magáncég és a közszféra tudósai között zajló versenynek - mondja Tim Hubbard, a Wellcome Trust Sanger Institute tudósa, aki a genetikai kód számítógépes analízisével és a gének által kódolt fehérjék szerkezetének meghatározásával foglalkozó kutatócsoportot vezet a humán genom projekt brit zászlóshajóján. Hubbard szerint diszkriminációellenes törvényekre lesz szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk a genetikai adatokkal történő visszaéléseket, de nem tart attól, hogy a közeljövőben valósággá válhat az emberi génmanipuláció.
  • Bodoky Tamás
  • 2007. december 20.