Lélek

A múlt hét végén immár tizenharmadik országos találkozójukat rendezték a névtelen alkoholisták. A háromnapos eseménynek idén Kecskemét adott otthont. Aki tudott, eljött, hogy megmutassa magát, és nagyobb társaságban is megszabaduljon démonaitól.

"Szetey Gábor vagyok. A Magyar Köztársaság kormányának személyügyi államtitkára. Hiszek Istenben, a szeretetben, a szabadságban és az egyenlőségben. Magyar vagyok és európai... Társ, barát, néha ellenfél. És meleg." A XII. Meleg, Leszbikus Biszexuális és Transznemű Fesztivál megnyitóján hangzottak el ezek a mondatok, amelyek előzményeiről és utóéletéről kérdezzük a szerzőt.

A vád szerint százötvenezer forintért két személyt bérelt fel férje megölésére. A tettesek 2003. január 23-án, baseballütővel és tőrrel gyilkolták meg a férfit, Budapesten, az északi összekötő vasúti hídnál. A közvetítő tíz évet kapott, a tettesek közül az egyik tizennyolc, a másik leghamarabb harminc év múlva szabadulhat. P. Ferencné tizenöt évet kapott felbujtóként. Négy év után eltávozásra mehetett a 33 éves nő, aki egy presszóban ránk is áldozott egy órát a hetvenkettőből.

Körülbelül egy éve beszélt nekünk ("Nem hobbiból sértünk törvényt", Magyar Narancs, 2006. június 29.) a downhill kerékpározás lehetőségeiről, ami azt jelentette, hogy aki Magyarországon szeretné ezt a sportot űzni, szükségszerűen illegalitásba szorul. Azóta csoda történt: Sopron környékén megnyílt az első hivatalos downhill pálya.

Az igazságügyi DNS-azonosítás egyik legkiválóbb honi szakértője szerint semmi sem olyan egyszerű, mint ahogy az a naiv sajtóközleményekből látszik. Az igazságügyi genetika több tudományterületből építkező tudományág, eszköztárában igen fontos szerepet játszik a statisztika és a valószínűségszámítás, s ezzel a büntetőjogászoknak is tisztában kell lenniük.

Hogy érdemi intézkedések történjenek az ezredforduló óta romló közlekedésbiztonság javítására, ahhoz az évi 1300 halott és a nemzetgazdaságot érő közel 300 milliárd forintos veszteség sem tűnik elégnek. A megoldások kézenfekvőek, a befektetések pedig a jelek szerint gyorsan megtérülnek. A politika mintha óhatatlan veszteségnek tekintené a közlekedés áldozatait.

Festőnek készült, a ruháknál kötött ki. Több mint tíz év alatt sikerült meghódítania a magyar csúcsokat, állítása szerint kizárólag a szorgalmi utakat járva. Minisztereket és tévésztárokat öltöztet - bárki bekopoghat a szalonjába, mindenkit személyesen fogad. Legutóbb a BKV járművezetőinek tervezett egyenruhát.

Artner Iván a Marsra készült, és - bár az esélyek ellene szóltak - nem adta fel sohasem. Nem volt egy feladós típus, legfeljebb nem hozta szóba a dolgot, nem beszélt róla, ami a legkevésbé sem volt feltűnő, mivel kevesekkel volt hajlandó szót váltani egyáltalán, és még kevesebbekkel értekezett lényeges kérdésekről - elenyészően kevesekkel önmagáról.

A saját bőrén tapasztalt alkoholista és drogos élményeket dolgozza fel egy amatőr rögtönzéses színjátszó közösség, amely április végén találkozott először. Kísérletük lényege, hogy újrajátsszák élményeiket. Mindez persze nem új találmány.

Az első hazai szülésznői szakmai és érdekvédelmi szervezet öt évvel ezelőtt alakult. Folyóiratot alapítottak, honlapot működtetnek, konferenciákat, továbbképzéseket szerveznek, sőt a kismamák bevonásával megválasztják az év bábáját is.

A fogyatékosok körülményeit modellező "játszótér" 2004-ben sikerrel mutatkozott be a Millenárison (Vak a poharat, Magyar Narancs, 2004. október 28.), s azóta sok helyen megismerhették az Ability Parkot. Egy évig ismét a "régi helyszínen", de nagyobb területen, a Jövő Házában talált otthonra az immár több alkalmazottat foglalkoztató közhasznú társaság.

Az egyetlen magyar intézmény, amely komplex módon foglalkozik volt állami gondozott hajléktalan fiatalokkal. Munkatársuk, Tinó Krisztina nemrégiben elnyerte a Pannon Példakép Alapítvány díját. Hogy mégse legyen felhőtlen az öröm, nappali ellátójuk hamarosan költözésre kényszerül.

Olyan manővert is tudnak, amit a világon senki más, pedig alig akad támogatójuk. A két fiatal magyar pilóta önerőből, egyik napról a másikra robbant be az egyik leglátványosabb és legőrültebb extrém sport, az akrobatikus siklóernyőzés nemzetközi élvonalába.

Bíztak az orvosban. Átadták az irányítást. Jó kislányok voltak. Fölfeküdtek. Nem kiabáltak. Engedelmesen tűrték a beavatkozások sorát. Akkor nyomtak, amikor szóltak. Most nyilvánosan vallanak a rémálomról, amivé szülésük vált. Bűntudattól gyötörve, sírva, csalódottan emlékeznek.