Magyar Filmszemle: Fliegauf Bence, Sándor Pál és Schell Judit is dönt a filmekről

  • narancs.hu
  • 2025. január 20.

Mikrofilm

Nyilvános a két hét múlva kezdődő 44. Magyar Filmszemle zsűrijének névsora.

Tizenhárom év után rendezik meg ismét a nagy hagyományokkal rendelkező Magyar Filmszemlét, amelyen több mint 150 film versenyez majd. Mint korábbi cikkünkben is megírtuk, a Magyar Filmszemle 1983-ban költözött Budapestre, az azt megelőző évtizedekben Pécsett tartották. Egészen 2012-ig minden év februárjában, a Berlinale előtt rendezték meg, aztán elapadt az állami támogatás; az utolsó, fapadosnak mondható év után 2013-tól el is maradt a mustra. A Corvin moziban rendezendő újjászervezett eseményről a szemle igazgatóját, Muhi András producert kérdeztük, interjúnkat ide kattintva olvashatják:

„A közönség és a teljes filmszakma a Szemle keretében együtt tapasztalhatja meg, hogy hol jár, merre tart és mit jelent a magyar film a jelenkorban. A tizenhárom év után újjászülető budapesti seregszemle elsődleges célja az, hogy a magyar film iránt érdeklődő nézők és az alkotók újra találkozhassanak és jó hangulatban beszélgethessenek egymással közös dolgainkról, és a főként a 44. Magyar Filmszemlén vetített filmekről” – fogalmaztak a szervezők hétfőn kiadott közleményükben, melyben nyilvánosságra hozták a zsűri névsorát is.

A játékfilmekről Erdély Mátyás, a Saul fia, a Napszállta, vagy épp az amerikai Vaskarom operatőre, Fliegauf Bence, a Dealer és a Csak a szél rendezője, Havas Ágnes producer, a Magyar Nemzeti Filmalap korábbi vezérigazgatója, Sándor Pál rendező (Régi idők focija; Szabadíts meg a gonosztól), valamint Schell Judit (Csak szex és más semmi; Pánik) színész dönt majd.

A dokumentumfilmes mezőnyt Balogh Rita producer, Hartai László rendező, Hegedűs Péter rendező, Kertész Márta televíziós szerkesztő, Medgyesi Gabriella rendező értékelik, míg a televíziós sorozatok zsűrijét Bodzsár Márk rendező, Vecsernyés János operatőr, Závorszky Anna producer alkotja. Az animációs filmeket Glaser Kati rendező, Iványi-Bitter Brigitta producer, valamint Magyarósi Éva, Orosz István és Ulrich Gábor rendezők bírálják.

A 44. Magyar Filmszemle nyitógálájára február 3-án, hétfő este kerül sor, ahol Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszönti a vendégeket. A jegyelővétel már el is indult, a Filmszemle teljes programját az mfszemle.hu és a corvinmozi.hu honlapon és a fesztivál közösségi médiafelületein teszik közzé.

A jegyvásárlás erre a linkre kattintva érhető el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.