Vasárnap a járvány áldozataiért harangoznak a templomokban

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 2.

Lélek

Balog Zoltán kezdeményezte a keresztény egyházak közös megemlékezését. 

A koronavírus-járvány áldozataiért imádkoznak és harangoznak vasárnap délelőtt a magyarországi keresztény templomokban - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A MEÖT elnöksége és az MKPK arra kéri az egyházakat és híveiket, hogy vasárnap délelőtt "emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre".

 "Legyen ez a harangzúgás" a hála kifejezése is "azért, hogy megmaradtunk, hogy Isten segítségével újat kezdhetünk" - fogalmaztak.

A két testület közös imádságot is írt az alkalomra, amelyet minden keresztény templomban elmondanak.

Balog Zoltán református püspök az MTI-nek elmondta, azért kezdeményezte az ökumenikus tanács elnökségében a közös megemlékezést és imát, mert az egyházi közösség nem tud többet adni azoknak, akik gyászolnak, súlyos betegségen estek át, elvesztették a munkájukat vagy akiket lelkileg megviselt a járvány, minthogy lelki erőt ad nekik a veszteség elviseléséhez.

A lelkierő-átadás pedig "a mi nyelvünkön az imádság" - mondta.

 

Fontosnak nevezte, hogy a hála legyen az "alaphangulat az országban": hála azért, hogy túléltük, hogy megmaradtunk, hogy újrakezdhetjük" az életet. Az újrakezdéshez pedig ugyanúgy szükség van a lelki energiára, amelyet az imádság adhat - tette hozzá Balog Zoltán.

Veres András, az MKPK elnöke az MTI-nek elmondta: a keresztény hit fontos eleme, hogy "hiszünk az egyház, az élők és a holtak közösségében", ezért az élők rendszeresen imádkoznak a holtakért.

Ez a közös ima a pandémia idején elhunytakért szól, de természetesen "azokért is imádkozunk", akik gyászolnak - közölte.

Az ima és a harangozás egyben a túlélők hálájáról is szól. "Természetesen nem a világjárványért vagyunk hálásak, hanem azokért a gyümölcsökért", amelyek a járványhelyzet miatt születtek vagy születhetnek meg. Meg kell találni, föl kell ismerni, hogy "mit üzen nekünk a pandémia" - mondta az MKPK elnöke.

Korábban megírtuk: a kormány egyáltalán nem tartotta fontosnak a koronavírus-járvány áldozataira történő emlékezést, mint ahogy Kövér László sem kezdeményezett ilyet az Országgyűlésben.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.