100 millióért fejlesztik az okosparkolást Újlipótvárosban, de a helyzetet ez sem fogja megoldani

Lokál

A próbaüzem után a tervek szerint 800-900 szenzoros parkolóhellyel bővül a rendszer, de kérdéses, hogy ezzel valójában ki járna jól. A helyiek szerint a parkolási problémát ugyanis nem fogja megoldani. 

A XIII. kerületi önkormányzat idén januárban döntött az okosparkolási rendszer fejlesztéséről Újlipótvárosban. A döntés alapján bruttó 100 millió forintból megvalósuló beruházás olyan szenzoros parkolássegítő rendszer telepítését jelenti, amely egy mobilapplikáción keresztül, valós időben mutatja meg az autósoknak, hol vannak üres helyek a kerületben. Legalábbis a Pozsonyi út–Victor Hugo utca–Tátra utca–Szent István körút által határolt területen, ahová a fejlesztést tervezik.

A 2020. január 9-én elfogadott, Lendületben 2.0 névre keresztelt ciklusprogramban az önkormányzat már két évvel ezelőtt ígéretet tett a smart parkolási rendszer bővítésére, ahogy arra is, hogy „a program megvalósítása során az önkormányzat – miként az előző években is – kiemelt figyelmet fordít az itt élők véleményére, partnerségre törekszik a civilekkel.” A helyiek között azonban vannak, akik nem így látják.

A választók nem a dugóban ülnek

Az Újlipótváros Szuperblokk Civil Társaság ügyvivője szerint ennek a bővítésnek ilyen körülmények között semmi értelme. Marinov Péter úgy véli, egészen egyszerűen pénzkidobásról van szó, hiszen aki valamelyest ismeri Újlipótvárost, az tisztában van vele, hogy a kijelölt utcákban alig néhány pillanatig marad üres egy esetlegesen felszabaduló parkolóhely.

A civil szervezet márciusban éppen ezért írt levelet a XIII. kerületi önkormányzat öt újlipótvárosi képviselőjének, amelyben arra kérték a városrész vezetőit, vizsgálják felül a 100 millió forintos beruházásról szóló döntésüket és kezdeményezzék, hogy a képviselő-testület a fejlesztésre szánt összeget, a kerület lakóinak véleményét is figyelembe véve csoportosítsa át más, valós megoldásokat hozó projektekre.

Marinov Péter megkeresésünkre elmondta, a Szent István Park környékén próbaüzemként kialakított 100, szenzorral felszerelt parkolóhely adatai alapján a havi átlagos kihasználtság az elmúlt két évben szinte állandóan 90 százalék felett volt, ami hétköznapokon csak még magasabb értéket jelent. A civil társaság ügyvivője szerint a tesztrendszer által lefedett terület nem mérvadó, az önkormányzat most mégis ez alapján vágna bele a 100 millió forintos bővítésbe. A helyi civilek által is kipróbált alkalmazás 2-4 szabad helyet mutatott a legkülönbözőbb időpontokban, éppen ezért

úgy gondolják, a rendszer kibővítése nem lenne képes megoldani a városrész parkolási problémáit.

A hat éve alakult civil társaság ügyvivője azt is elmondta, fontos lenne, hogy az önkormányzat megértse, a választóik nem a kerületen áthaladó, dugóban ülő autósok, hanem az ott élők. Marinov Péter úgy látja, az okosparkolás fejlesztéséhez hasonló beruházásokkal a kerület vezetése nem a helyiek problémáit igyekszik orvosolni, sokkal inkább az áthaladó járműforgalom érdekeit próbálja kiszolgálja.

A civil társaság ügyvivőjével folytatott beszélgetésünk óta jelent meg a hír a XIII. kerületi önkormányzat Facebook-oldalán, miszerint augusztus 1-jével Újlipótvárosban is bevezetik a kizárólagos lakossági parkolást. A kezdeményezés célja, hogy a kerület belvárosi részén, 18 és másnap reggel 7 óra között a parkolóhelyek 30 százalékát csak bejelentett helyi lakosok használhassák. Májustól kezdődően 124 oszlopon összesen 373 új táblát helyeznek ki, amelyek jelzik majd a kizárólagos lakossági parkolóhelyeket.

 
Ilyen táblákkal jeleznék a kizárólagos lakossági parkolást
Fotó: Facebook/XIII. kerület - Budapest
 

Hasonló rendszerek világszerte és az V. kerületben

A Szuperblokk márciusi levelére az önkormányzat részéről áprilisban Csiga Gergely alpolgármester és újlipótvárosi önkormányzati képviselő válaszolt, aki a civilek kétségeire a rendszer előnyeinek ecsetelésével reagált. Megkeresésünkre az önkormányzat sajtóosztálya hasonló álláspontot fogalmazott meg.

A kerület vezetése szerint a rendszer előnye két részre osztható:

  • mivel a parkolóhelyet keresők számára valós idejű információt szolgáltat a szabad helyekről, így csökken a parkolóhelyek keresésével töltött idő, ami a károsanyag-kibocsátást és a balesetveszély lehetőségét is csökkenti; 
  • miközben a parkolásüzemeltetők is értékes adatokhoz jutnak az infrastruktúrával és a parkolási szokásokkal kapcsolatban.

Az önkormányzat szerint a tervezett beruházás által lefedett terület Újlipótváros parkolási problémákkal leginkább sújtott része, de hosszútávon a kerület szeretné még tovább bővíteni a rendszert. A Szent István parknál telepített 100 szenzor pilot jellegű telepítéséről és a próbaüzemről az önkormányzat úgy nyilatkozott, a tapasztalatok a visszajelzések és a kinyert adatok alapján pozitívan értékelhetők, miközben a tesztrendszer az ingyenes parkolás káros hatásaira és az átlagos parkolási idő növekedésére is rávilágított.

Arra a kérdésünkre, hogy a civilek javaslatai befolyásolhatják-e a beruházás jövőjét, az önkormányzat válaszlevelében úgy reagált:

„A képviselő-testület által elfogadottakhoz lakossági észrevétel, ellentétes vélemény egyszer sem érkezett. Nem kívánunk változtatni a képviselő-testület által elfogadott programok megvalósításán.”

A XIII. kerület vezetése azt is hozzátette, hogy mivel céljuk továbbra is a különböző igények összehangolása és az élhetőség növelése, folyamatosan humanizálják a közterületeket, lehetőségeikhez mérten pedig növelik a zöldterületet. Ennek szellemében az elmúlt években alakítottak már át autós forgalommal terhelt útszakaszt gyalogos sétánnyá, de egykori parkoló helyén is létesült új park. Hasonló kezdeményezésre egyébként éppen a közelmúltban is volt példa, amikor a kerület közterületté nyilvánított egy telket, hogy közparkká alakíthassa azt.

Mindemellett az önkormányzat sajtóosztálya azt is hangsúlyozta, az Újlipótvárosba tervezetthez hasonló korszerű rendszerek más világvárosokban is működnek Londontól Barcelonán és Krakkón át Ausztrália és Új-Zéland több városáig. Persze nem feltétlenül kell ennyire messzire mennünk az okos parkolásért, hiszen Budapesten az V. kerület közel teljes területén üzemel ilyen rendszer.

A kerület vezetése által példaként említett V. kerületi okosparkolási rendszer próbaverzióját egyébként ugyanaz a Smart Lynx nevű cég telepítette, amelyik a Szent István park környéki tesztüzemhez használt Parker mobilapplikációt is fejlesztette.

A cég vezetője, Tábori Tamás volt már a Vodafone igazgatója, dolgozott a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági kabinetjénél, és több pozícióban is megfordult Rogán Antal volt V. kerületi polgármester környezetében. Tábori munkatársa volt annak az IT Com Kft.-nek, amelyik 2001-ben 8,2 millió dolláros megbízást kapott a nyugdíjfolyósító nyilvántartási rendszerének kifejlesztésére, és amelynek vezetője Rogán egyik tanár kollégája volt a közgazdasági egyetemen. Rogán egyébként még a Széchenyi Szakkollégiumból ismeri a Smart Lynx ügyvezetőjét, ahová az informatikus-üzletember néhány évfolyammal alatta járt, a Népszava nemrégiben pedig azt is kiszúrta, hogy Tábori felesége 2012-ben az V. kerület polgármesteri titkárság osztályvezetője volt, éppen Rogán Antal polgármestersége alatt.

Az igények és a rendelkezésre álló tér

Marinov Péter a kerület parkolási problémáival kapcsolatban azt mondta, szerinte nem az önkormányzat feladata megoldani a dolgot. A civil társaság ügyvivője úgy fogalmazott: „Radikálisnak tűnik, de tudomásul kell venni, hogy nincs hova bővíteni a parkolási lehetőségeket.

Mindenkinek át kéne gondolnia, hogy érdemes-e a városnak ezen a részén autót tartani.”

Mindezzel együtt úgy véli, nincs valódi megoldás, mivel az igények magasabbak, mint a rendelkezésre álló tér, az ilyenkor gyakran felmerülő parkolóházak pedig azért nem nyújtanának segítséget, mert a parkolási lehetőségek növekvő száma csak még több autót jelentene, azon az áron pedig, amit a helyiek hajlandóak lennének kifizetni a szolgáltatásért, egy ilyen beruházás soha nem térülne meg. Az okosparkolási rendszer januárban elfogadott, 800-900 parkolóhelyre vonatkozó bővítése a civilek szerint viszont ugyancsak alkalmatlan lenne a probléma orvoslására.

 
Újlipótvárosban állandó probléma a parkolás
Fotó: Facebook/XIII. kerület - Budapest
 

Marinov szerint a legnagyobb probléma, hogy a kerület lakói rendszerint már csak a kész tervekkel találkoznak, így nincs lehetőség a változtatásra. A civil társaság ügyvivője úgy véli, az Újlipótvárosra jutó 20 milliós közösségi költségvetés esetében, amelynek teljes összege jóval kevesebb az okosparkolás fejlesztését célzó, egyetlen tervezett beruházásénál, felesleges úgy tenni, mintha valódi részvételi költségvetésről lenne szó. Marinov szerint ebben a formában nem lehet részvételi tervezésről beszélni, hiszen annak lényege, hogy bármilyen fejlesztés vagy beruházás előtt a kerület lakóinak ötleteit és elképzeléseit is figyelembe veszik.

A civil társaság ezért hagyományos petíció helyett majd egy online ötletkampányon keresztül szeretné megmutatni az önkormányzatnak, hogy az újlipótvárosiak szerint sokkal hasznosabb dolgokra is el lehetne költeni azt a 100 millió forintot, ami az okosparkolás fejlesztésére szánt a kerület. A civilek ezzel a demonstratív gesztussal a kerület vezetésének figyelmét szeretnék felhívni az ott élők véleményének fontosságára, hiszen az önkormányzat bár együttműködést és közös gondolkodást hirdet, ahogy a smart parkolás rendszerének bővítése is mutatja, azok, akiket valójában érintenek a hasonló fejlesztések, legfeljebb csak utólag véleményezhetik a már megszületett döntéseket.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk