A High Timesban mindez úgy jelenik meg, hogy a nyolcvanas évek szerény versenye mára az egyik legfontosabb és legnagyobb ellenkulturális eseménnyé nőtte ki magát, melynek célja: fellelni és megjutalmazni a világ legjobb termesztésű marihuánáját és hasisát. Emellett bemutatásra kerül a növényipari, gyógyászati, termesztési és rekreációs felhasználása, vannak kiállítások, előadások, beszélgetések és persze kóstolgatások. Füvet és egymást.
Az idei összejövetel
az istennő jegyében zajlott. A tizenharmadik kannabiszkupa alcíme: Tiszteld az istennőt (Honor The Godess) - és itt most mindenki gondoljon Sivára, a soknemű- és -karúra. A hindu mitológiában eme gyönyörűséges isten (és nem nő, vagyis ez bonyolult kérdés) először csak merev hímvesszőként járta a világot, és igen kicsapongó életet élt. Parvatinak, feleségének ez nem igazán jött be, és problémájával egy bölcshöz fordult, aki egy gubacsnyi finom indiai kendert nyomott a kezébe, mondván, "ezt töltsd be Siva pipájába!" Ezután már nem volt gond, Siva otthon maradt, lenyugodott, és kiegyensúlyozott életet élhettek. Olyannyira szívéhez nőtt Sivának a ganja, hogy odaajándékozta az emberiségnek, mint az ő szent növényét, amely békét és gyógyulást hoz majd a világnak.
A marihuána a szűz nőnemű kender virága (a hímek nem játszhatnak, sőt ha véletlenül beporozzák egymást, kész a baj), és a Föld maga is anya, ezért az idén meghívott vendégek, előadók, szakemberek: nők, lányok, asszonyok voltak. Az előadások témája - a nő kendernövények Földanyában való termesztésén kívül - a nők és a női mozgalmak szerepe volt a legalizációt illetően, ami körülbelül azt jelentette, hogy az amerikai női szabadságjogi harcosok a kontinensre jöttek, hogy a drogháború tarthatatlanságát és bukását hirdessék.
A versenyben
nyolc kategóriában lehetett nevezni: a legjobb coffeshop, a legjobb kenderből készült termék, a legjobb nem kender termék, a legjobb üvegházas növény, a legjobb hasis, a legjobb mag és a legjobb kender (marihuána) plusz a közönségszavazat. A legjobb kannabisz kiválasztása nehéz feladat elé állította a bírákat, az idő rövidsége és a marihuána erőssége miatt is. A zsűritagok első hulláma két héttel a megnyitó előtt érkezett a városba, hónuk alatt a High Times legfrissebb számával. Beültek a tavalyi győztes coffee-shopba, és egy nap alatt négy vagy öt fajtát végigkóstoltak. Szívás közben szorgalmasan jegyzeteltek, aprólékosan kritizálva a növények küllemét, szagát, ízét és hatását. (Ez az utóbbi a legkényesebb kritérium, mivel nincs mértékegysége.) A verseny szervezői néhány jó tanácssal látták el a kezdőket: "reggeli előtt soha nem szabad kóstolni! Egy-egy kóstolás között tarts szünetet! Igyál sok vizet, és a legfontosabb, hogy egyél egészséges ételeket! A sativa fajtákkal kezdd a napot, és hasissal vagy indicával fejezd be! Ne torzítsd el mentális ízlelőbimbóidat alkohol, nikotin vagy koffein fogyasztásával! Tartsd távol magad a kemény drogoktól!"
Tesztelés közben
a küllemre vonatkozóan a következőkre kellett figyelni: van-e a növényen vastag, csillogó fehér vagy világos kristály? Nagyító alatt látható-e a szárakon gyanta? A bugák tömörek vagy hézagosak? Nagyok a levelek? Sok vörös szőr (ezek nem pszichoaktívak) van-e rajta? Az illata zöld növény, kezelt vagy vegyszerezett? Esetleg dohos vagy penészes? Fanyar, keserű vagy skunk típusú (édeskés, émelyítő)? Az ízt dohány nélkül kellett figyelni, egy "szárazslukknak" emlékezetesnek kell maradnia. A hasist már nehézkesebb volt vizsgálni, az külön szakma. Amszterdamban - bár nem legális - nagy választékban kapható. A hollandok szerint azonban az amerikaiak nem tudják értékelni a hasist, megkülönböztetni meg pláne nem. A hasisnak szobahőmérsékleten keménynek kell lennie, a kézmelegtől válik gyúrhatóvá, a gyantatartalom és a puhává válás egyenesen arányos. Jobb minőségű gyantaporok gyorsabban sötétülnek el, mint a rosszabbak. Az, hogy hogyan ég egy darab hasis, az határozza meg, hogy mennyire gyantás. A tömör, tiszta hasis lassan, fehér füsttel ég. Bolyhossága és szivacsossága növényfüggő.
A díjkiosztó gálaest
a legendás Melkweeg klubban zajlott, ahol úgy ezer beszívott turista várta a legjobbakat. A buli szertartással kezdődött: két autentikus raszta az imádságot követően rágyújtott egy-egy pipára. A közönség is megvárta a szent pillanatot, és együtt gyulladtak a jointok, pipák, füstfelhőbe borítva a népet. Ebben a húsz percben teljes csend honolt a helyen, néhányan térdre borultak a szent növény nagysága előtt, igaz, néhányan már különben sem bírtak megállni a lábukon. Aztán a színpadi raszták gitárt, dobot, mikrofont kaptak elő, és elkezdődött a tánc. Shalom, szálem alejkum - szólt a dal, a következő műsorszám a kupák kiosztása volt: MC Watermelon segédletével a meghívott vendégek (egytől egyik nők, lányok) felolvasták a végeredményt, minden kategóriában a három legjobbat. A nyertesek valahogy kievickéltek a színpadra, és mindenki örült, hogy mindenki örül.
Az idei győztes a Noon lett, gratulálunk, emelhetnek árat! A legjobb hasis a Catzoo nevű coffee-shop waterhash nevű csodája lett, melynek fél grammja 25 gulden (három gramm egyéb fűfélék vásárolhatók az összegért), de állítólag egy slukk, és nincs szükséged további kiadásokra.
- derwisch -
