Hosszú, sötét folyosókon bukdácsoltak, mire eljutottak az észak-pesti raktárépület mélyén lévő dohos, poros, lepusztult helyiségekbe. „Ez lenne az” – mutatott körbe a Városliget Zrt. munkatársa. A 30 ezer darabból álló viselettörténeti, jelmez- és szcenikai gyűjtemény vezetője döbbenten állt. Hogyan hozzon ide hernyóselyem ruhákat, frissen restaurált tárgyakat, kényes operajelmezeket, tervezői papírokat és maketteket? „Nem – rázta meg a fejét –, ezt nem tudom elfogadni.” „Nincs sok választása!” – replikázott a Liget-projekt levezényléséért felelős cég embere. A gyűjteményvezető újra megrázta a fejét. Végül akadt másik megoldás, a makacs kurátor talált megfelelő helyszínt, az elvi szerződés is megköttetett, már csomagolnak. Ha a Városliget Zrt. kifizetné a bérleti díjat a Fővárosi Levéltárnak, amely biztosítaná az éppen új főigazgatót kapott Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (PIM) tartozó Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményének tárolására szolgáló új raktárt, már hurcolkodhatnának is.
Eddigi helyüket, a Hermina út 57–59. szám alatti irodaépületet ugyanis a Liget-projektet menedzselő társaság nézte ki magának. A tavaly novemberben elfogadott salátatörvény indoklása szerint azért erre az épületre esett a választás, mert alig 3-4 ember használja. Az ott tárolt gyűjteménnyel minden rendben volt, alighanem ezért nem vették észre a kormánypárti javaslattevők. Ám a törvény elfogadása után kénytelenek voltak tudomást venni róla, és némi huzavona után belementek a raktárbérlésbe.
Az irodaépület einstandja valószínűleg még a jobbik megoldás, ha azt nézzük, hogy az eredetileg a parkba tervezett üzemeltetési központ további jelentős fairtással és költséggel járt volna. Azzal pedig aligha vitatkozhat bárki is, hogy egy 325 milliárd forintos „városrészfejlesztő projektet” levezénylő társaságnak önálló irodaház kell. (A projekt tervezett költségét Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kottyantotta ki egyik marketing-interjújában még tavaly ősszel. A cég lapzártánkig a Magyar Narancs egyetlen kérdésére sem válaszolt.)
Vannak nyertesek is
Nyolc év alatt több mint nyolcvanszorosára hízott a projekt: az ötlet 2011-es bedobásakor Szőcs Géza akkori kultuszminiszter még alig 3,7 milliárd forintra becsülte a költségeket. Egy év múlva úszott a képbe Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki saját intézményének elbukott bővítési tervei helyett újat, még nagyobbat álmodott: egy egész múzeumi negyed építését – a Városligetbe, természetesen. A meggyőzően érvelő kulturális menedzsert ki is nevezték előbb kormánybiztosnak, később miniszteri biztosnak. Tavaly novemberben az eddig is vitt Liget-projekt mellett rábízták a Fővárosi Nagycirkuszról szóló egyeztetést, valamint az Operaház felújításának stratégiai irányítását is. Az Andrássy úti műemlék épület felújítása ugyanis a vártnál lassabban halad, így a feladatot előbb megpróbálták a kormány „építőjére”, az immár államtitkár Fürjes Balázsra lőcsölni, de ő lepasszolta a Városliget Zrt.-nek, amely a fentebb említett salátatörvénnyel tavaly hivatalosan is megkapta a feladatot.
A múzeumi negyed koncepcióját a 2011-es ötletelés után 2012 nyarán terjesztette a kormány elé Baán, amit a kabinet el is fogadott. Az akkori elképzelések szerint a 2014-től 2018-ig tartó beruházás keretében négy múzeumépületet – Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum, Zene Háza, Néprajzi Múzeum, Fotómúzeum – húztak volna fel javarészt az Ötvenhatosok tere (a korábbi Felvonulási tér) mentén. Minderre 60 milliárdot terveztek elkölteni. Később bekerült a tervek közé az Építészeti Múzeum, a Szépművészeti II. világháborúban súlyosan megsérült Román Csarnokának felújítása, az állatkert bővítése, egy ifjúsági élményközpont, a Fővárosi Nagycirkusz kiköltöztetése és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukciója és bővítése. A költségek akkor már 120 milliárdnál tartottak, de azóta is ütemesen növekednek. Pedig közben a projektből kikerült a Fotó-, az Építészeti és a Közlekedési Múzeum is, bár utóbbi helyét a Magyar Innováció Háza foglalná el. A projektcég 2017 végéig 40 milliárdot tapsolhatott el. Tavaly 39 milliárdot, az idén 25 milliárdot kaptak a megvalósításra, és további 3,7 milliárdot működési kiadásokra. Az aláírt szerződésekben azonban ennek a többszörösére kötelezte el magát a Városliget Zrt.
A kezdeti szemérmes költekezés gátja 2016-ban szakadt át a Rogán Antal propagandaminiszter Pasa parki szomszédjaként ismert Csetényi Csaba érdekeltségi körébe tartozó cégekkel kötött, közel 1,4 milliárdos kommunikációs szerződéssel. A Fidesz házi biztonsági cége, a Valton is az elsők között kapta meg a jussát: 465 millióért őrzik augusztusig a Ligetet. Külön költségmenedzsere is van már a projektnek. Három cég összesen 599 millióért vállalta ezt a műszaki ellenőrzéssel együtt. (Akad azért néhány mazsola is, mint például Gerő András 5 millió forintos megbízása a millenniumról szóló kiállítás szakmai koncepcióvázlatának elkészítésére.) Azután megjelentek a még nagyobb halak. A Strabag egy tavalyi szerződésmódosításnak köszönhetően 16,1 milliárd forintot kap a Szabolcs utcai raktározási központ építéséért. Garancsi István Market Építőjének eddig az állatkerti Pannon Park 32,7 milliárdos, illetve a Néprajzi Múzeum első 2,5 milliárdos mélyépítő megrendelését sikerült megcsípnie. Különösen sokat markol a negyeden az Épkar és a West Hungária Bau (WHB) páros; a szintén ehhez a projekthez hozzácsapott komáromi Csillagerőd kipofozásáért 5,3 milliárdot kaptak. A korábban az Orbán-vővel, Tiborcz Istvánnal közös céget vivő Paár Attila birtokolta WHB építi a 800 férőhelyes Dózsa György úti mélygarázst 6 milliárdért. A Magyar Innováció Házává avanzsáló Olof Palme-ház 3 milliárdos felújítását pedig a Tiborcz Istvánnal szintén együtt mozgó Szeivolt István tulajdonában álló Épkar kapta meg. A Zene Háza a Magyar Építő Zrt. üzlete 17,5 milliárdért, a céget némi áttéten keresztül szintén a WHB és az Épkar birtokolja. A Néprajzi Múzeum magasépítési munkálatait csaknem 26 milliárd forintért végzi a ZÁÉV, amely az idén hivatalosan is a Mészáros család tulajdonába került. A fő fogást azonban még nem tálalták fel, az Új Nemzeti Galéria kivitelezői pályázatát ugyanis az ígéretek ellenére mindmáig nem írták ki – holott 2014 tavaszán kiemelt kormánycél volt az új múzeumi épületegyüttes átadása 2018. március 15-re. Sőt, a szépségtapasznak szánt Vakok kertjét, az ifjúsági sportpályákat és a kutyafuttatót is csak nyáron sikerült átadni, míg a 15 milliárd forintból felújított Szépművészeti Múzeumot csak októberben nyithatta meg Orbán Viktor. A raktározási központ viszont a nagy fogadkozás ellenére sem készült el.
Az ütemtervek már az előkészítési, tervezési fázisban megcsúsztak. Az öt új múzeumi épületre meghirdetett első nemzetközi építészpályázaton nem sikerült minden épületre tervezőt találni, így ki kellett írni egy újabbat, amelynek a végén nem hirdettek győztest. Az Új Nemzeti Galéria épületére második körben érkezett pályaművek közül kettőt is első helyre soroltak: az egyaránt Pritzker-díjas dán Snohetta és a japán SANAA tervét. A dán építészek koncepciója sokakat erősen emlékeztetett egy korábbi, méltán nagy elismerést kapott munkájukra, az oslói operaházra. A zsűri végül – ezért-e vagy másért – a japán pagodaterv mellett tette le voksát. A Zene Háza szintén japán tervezőjének, Fudzsimoto Szúnak áttört kalapú „gombája” – ahogy azt a szemfüles Ligetvédők kiszúrták – megszólalásig hasonlít egy franciaországi wellnessközpont és egy katalóniai társasház tervéhez is. De Bardóczi Sándor tájépítész a magyar Napur Architect iroda Néprajzi Múzeumra készített immáron 1,88 milliárdért készülő tervének is megtalálta az egyik lehetséges előképét: a dán BIG Architects a washingtoni Smithsonian oktatási és múzeumegyüttes campusát rajzolta meg „sarkainál felhajtott szőnyegként”.
Nagyzolás és valóság
Az imázsépítés jegyében a Városliget Zrt. az év végén különleges építészeti diadalokról számolt be. A Néprajzi Múzeum tervét előbb Európa legjobb középületévé, majd a világ legjobb középületévé választották, a majdani biodómot pedig Európa legjobb szabadidős épületévé. Csak hát az előbbi az idei International Property Awards ingatlanszakmai versenyen kapta az elismerést, amelyen csak Európában 35 „legjobbat” hirdettek. A pályázaton 400–500 ezer forintos nevezési díjjal lehet részt venni. Az utóbbi pedig csak két törökországi épülettel „versenyzett” a címért. De a MIPIM 2017-es ingatlanszakmai kiállításán aratott siker sem stimmel; a hivatalos honlapon a Best Futura Mega Project kategóriában a japán Kashiwa-no-ha Smart City nyert, a többi induló helyezéséről a MIPIM nem döntött – azaz a Liget „európai győztesként” tálalása enyhén szólva is vitatható.
Fürjes Balázs örök érvényű elszólása szerint a látványterv csak a projekt eladását szolgálja, nem sok köze van a későbbi valósághoz. Könnyen így lehet ez a Liget-projektnél is.
A Zene Háza tervezői szerződését például már ötször módosították (ez persze az árat is húzta felfelé, már egymilliárd felett jár), de még az egyszerűsített terv – költségkereten belüli – megvalósíthatóságát is sokan kétlik.
A természet és az ember kapcsolatát előtérbe helyező terv amúgy a Fidesz-hatalom kedvelt módszerével, tarvágással hozható létre. (A látványterveken egyébként a fák áttörik a tetőt, ám ehhez több tízméteresnek kellene lenniük.) A SANAA lebegő pagodáját szintén átterveztették, részben költségkímélés végett – így a tervezés már a 2,7 milliárdot súrolja –, részben azért, mert a belső terei kiállítóhelynek alkalmatlanok voltak. Az új tervek zömök tömbje már csak nyomokban emlékeztetett az eredeti, lebegő tetőkkel operáló elképzelésre.
A Közlekedési Múzeum épületét lebontották, most visszaépítik, úgy, ahogy volt, hogy ott mutassák be – erős anakronizmussal – a technológia legújabb vívmányait. A rekonstrukciós terveket az előzetes pénzügyi keretből jócskán kilógó, 549 milliós ajánlatot tévő Mérték Építészeti Stúdió készíti. Az épület hűlt helyén, a Hermina út sarkán most az Ötvenhatosok terénél kiásott földből emelt domb magasodik. A múzeum gyűjteménye az Északi Járműjavítóban lelhet új otthonra. A tervek egy hónap múlva lesznek nyilvánosak. Az átadás ideje pedig a jövő ködébe vész.
A múzeumi negyed indulása óta több kiállítóhely zárt be rövidebb-hosszabb időre, mint amennyi nyílt. A Szépművészeti Múzeumot a Román Csarnok felújítása miatt csukták be három évre. A Petőfi Csarnok végleg eltűnt.
A közlekedésit kitelepítették. A Néprajzi Múzeum 2017 novemberében húzta le a rolót, 2019 végén el kell hagyniuk a Kossuth teret (miközben az épület déli szárnyát használó Politikatörténeti Intézet elleni kiürítési pert tavaly novemberben elbukta az állam). A néprajzi gyűjtemény első körben a Szabolcs utcában épülő, 2018-ra ígért, de egyelőre nem átadott raktárbázisra költözik, de az már most tudható, hogy a könyvtárnak és az irattárnak ott nincs hely. A 220 ezer műtárgy egyszeri, szakszerű átköltöztetése ideális esetben másfél-két évet venne igénybe – ezt most duplán kell majd elvégezni. A végleges épületben legkorábban 2022-ben nyithatják meg az állandó kiállítást, feltéve, hogy nem indul újabb per.
A beépítést erősen ellenző Civil Zugló Egyesület, élén a kerület környezetvédelmi tanácsnokával, Várnai Lászlóval, eddig hat pert indított: a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélye ellen. És eddig öt esetben sikerrel. A Magyar Innováció Házának pere még nem zárult le. A többi építési engedélyt az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát. Az ügyekben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Közlekedési Múzeum kapcsán hozott ítélet hirdetésekor kimondta, hogy az engedélyező hatóság eljárása „eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét”. Az egyesület a fentiek mellett környezetvédelmi pereket is indított, ezek közül egyet már megnyert, a Kúria hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú határozatot, amely kimondta, hogy környezetvédelmi hatásvizsgálatra, sőt előzetes vizsgálatra sincs szükség. „Nem sokban bízhatunk” – kesereg mindezek ellenére Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő aktivista, aki a Magyar Narancsnak elmondta, hogy januárban ugyan volt egy pillanat, amikor a Liget-projekt két szimbolikus épületének sem volt érvényes építési engedélye, de ez most már nincs így – a Néprajzi Múzeum azóta ismét megkapta. „A hatóságok teszik, amit a hatalom elvár tőlük” – teszi hozzá. Véleményét azzal támasztja alá, hogy a múzeum és a Dózsa György úti garázs építői is megkapták az engedélyt a zajhatár átlépésére – 60 decibelről 65, illetve 70 decibelre – május végéig, holott az Ötvenhatosok tere környékén már így is a fővárosi átlagnál magasabb volt a zajterhelés. Ráadásul a Dózsa György út túloldalán egy idősek otthona működik, amely egészségügyi területnek minősül, és így a zajszint nem léphetné túl a 45 decibelt. De ez sem érdekelte az engedélyt kiadó környezetvédelmi hatóságot, mint ahogy az építési, fakivágási engedélyeket kiadó V. kerületi hivatal sem törődik a civilek beadványaival. Érthető tehát, hogy a Városliget Zrt. soha egy percig sem aggódott a perek miatt, még az építési engedélyek bevonása után is azt közölték, hogy „minden az ütemterv szerint halad tovább”.
Garay Klára szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek java részét nem kiállítóhelyek, hanem kávézók, boltok, különféle konferenciatermek, egyéb funkciójú terek foglalják el. Példaként a leendő Néprajzi Múzeumot említi, ahol a 34 ezer négyzetméterből alig 3 ezer négyzetmétert foglal majd el az állandó kiállítás.
A 300 millióból kipofozott, majd néhány hónap után bezárt Feszl-pavilonok mellett további vendéglátóipari egységek is nyílnak a Ligetben. És továbbra sincs válasz arra, hogy miképpen kezelik a felszín alatti vízátfolyásokat; a víz kiszivattyúzása a környező házak süllyedését okozhatja, miközben kiszáríthatja a Városligetnek a dúlás után megmaradó fáit.
Végtelenített dumák
Baán László mantrája szerint a Városliget zöldfelülete nem csökken, sőt növekszik is a projekt befejezése után. Ez a korábbi betonfelületek feltörése mellett úgy jön ki, hogy a zöldtetőket és a vizes felületeket is beleszámítják a zöldbe. A másik polgárvakító trükk a fák átültetése. A nagy csinnadrattával előadott műsor eredményeként átköltöztetett fák java már kiszáradt – mutat rá Bardóczi Sándor.
A Néprajzi Múzeum tetejére tervezett zöldfelület hasonló sorsra juthat, mint a Széll Kálmán téren kialakított lejtő, ahol a növénytakarót mára műfűre cserélték; a tetőkertek fenntartása ugyanis körülményes és drága. Márpedig eddig az ennél sokkal egyszerűbben karbantartható parkot sem sikerült megfelelő színvonalon gondozni. Aligha jut erre több pénz a projekt befejezése után, hiszen az új dizájnépületek működtetése is borsos lesz. (Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója egy tavalyi sajtóreggelin azt mondta, hogy a korábbi, 500 milliós költségvetésük a Szabolcs utcai raktárbázis átadásával 1 milliárdosra nő, az új múzeumi épülettel pedig 1,5 milliárdra.) A park általános állapotának javítása helyett felesleges elemekre költenek, mint például az Innováció Háza mögé ültetett rózsakert. A döntéshozók láthatóan a millennium látványvilágát idéznék meg a park eredeti, tájkert jellegének megtartása helyett.
A következő véghatáridő 2022, azaz szintén egy választási év. Akkorra Gyorgyevics Benedek szerint tényleg minden elkészül, beleértve a Kós Károly sétány lezárásához szükséges P+R parkolót és felüljárót is. Ám mindennek csekély a valószínűsége. A hét új létesítmény cirka 180 ezer négyzetméterének kialakítására dupla ennyi idő is kevés lenne. Összehasonlításul: a 40 ezer négyzetméteres Müpa fölhúzása öt évbe tellett. A Városliget Zrt. – az engedélyeztetést margón kívülre helyező kiemelt beruházássá nyilvánítás mellett – azzal gyorsítana, hogy mind a múzeumépületeket, mind a Zene, a Millennium és az Innováció Házát, valamint a Városligeti Színházat, a biodómot és a mélygarázsokat egyszerre építi, miközben a kísérő beruházásokat is megvalósítaná. Csakhogy a hazai építőipari kapacitás ehhez – különösen lakásépítési boom idején – kevés, és közben zajlik a budai Vár rekonstrukciója, az atlétikai vb létesítményeinek és a stadionoknak az építése is. Egy esetleges kormányváltás után megállított projekt – Karácsony Gergely már főpolgármesterré választására is belengette a stopot – tátongó munkagödröket, félkész épülettorzókat, feltúrt parkot és sok-sok kifizetetlen számlát hagyhat maga után.
